Újabb Árpád-házi herceg került a figyelem középpontjába

Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját az Archeogenetikai Kutatóközpont. A Magyarságkutató Intézet (MKI) sajtótájékoztatón számolt be legújabb tudományos tevékenységeiről.

Forrás: MTI2024. 03. 23. 12:30
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója (j) és Kovács Bence Gábor tudományos segédmunkatárs
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója (j) és Kovács Bence Gábor tudományos segédmunkatárs Fotó: Soós Lajos
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A budapesti eseményen Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is. Kiemelte: Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.

Kovács Bence Gábor a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont legújabb eredményeit ismertető sajtótájékoztatón
Kovács Bence Gábor a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont legújabb eredményeit ismertető sajtótájékoztatón (Fotó: Soós Lajos)


Kásler Miklós felidézte, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya.

A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal

– hangsúlyozta a főigazgató.

Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot. 

A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz – jegyezte meg a kutató.

Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, amelynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni – hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.

Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.

Az intézet a projekt keretében már több mint négyszáz, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.

A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243–1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk – többek között Nagy Lajos király – azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.

 

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.