Az utóbbi időben rengeteg előadás jelenik meg a hunokkal kapcsolatban, ezért is tartotta fontosnak a Magyarságkutató Intézet, hogy A hunok nyomában címmel szakemberekkel a legfrissebb kutatásaik mentén előadás-sorozatot indítson eredetünk történetéről.
– Az első sztyeppei államról beszél a tudósok jelentős része, a másik része pedig egy rendkívül jól megszervezett, vezérek által vezetett birodalomról tesz említést – indította az estet Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke csütörtökön. A hunok nyomában című előadás -sorozat első alkalmán Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, Daubner György magánkutató, valamint Somfai Kara Dávid turkológus, etnológus vett részt meghívott előadóként.
– Tény, hogy az ázsiai hun birodalom Kr. e. 207-208 körül jött létre, és az alapító a kínai évkönyvek szerint úgy definiálta a saját államát, hogy:
egyesítettünk minden íjfeszítő népet, akik követnek engem az ütközetben, a csatákban.
A hun birodalom kiterjedése, összetétele, etnikuma, valamint a nyelvek konglomerátuma közben kialakult egy olyan struktúra, amit rekonstruálni lehet a jelenlegi földrajzi, éghajlati viszonyok és egyéb körülmények ismeretében – fogalmazott a főigazgató.
Elmondta, a hun birodalmat észak-déli irányba három nagy tartományra osztották fel az ott lakó emberek úgy, ahogy a nomadizálás körülményei szükségessé tették. Önkormányzati és hadseregszervezési szempont miatt vezették be a tízes számrendszert, ami azt jelentette, hogy a hadsereg szervezése során tizedek, századok, ezredek, tízezredek képezték a kisebb és a nagyobb egységeket. Létrehozták a távolsági ütközetek fegyvereit, a hun íjat és a nyílvesszőket, ami lehetővé tette, hogy a rendkívül fegyelmezett hadsereg megfelelő lovakon, teljesen új hadművészeti taktikát dolgozzon ki. Abban az időben mindez rendkívül eredményesnek bizonyult. – Központok jöttek létre. Önkormányzati, kormányzati és gazdasági, kereskedelmi központok voltak. Ezeken a területeken ilyen körülmények között ki lehetett alakítani az élelmiszer hiánytalan pótlását, mert nemcsak nomadizáltak, hanem átalakították a természetet oly módon, hogy az földművelésre is alkalmas legyen.
A megmaradt, feltárt uralkodói temetkezések rendkívüli ipari képességekről, nagyon magas színvonalról tanúskodnak
– tájékoztatott Kásler Miklós.
Elmondta, hogy a beszélgetéssorozat kitér a rekonstruált, klasszika-filológia által ismert archeogenetika által feltárt ismeretekre is, tehát gyakorlatilag minden, ami a hunokról szóba jöhet, az előadások tárgyát képezi majd.
Júniusig minden második héten újabb epizóddal jelentkezik A hunok nyomában előadás-sorozat, amely az első alkalommal telt ház mellet zajlott a Magyarságkutató Intézetben.
