A koncert előtt találkoztunk a Sinnoi együttes tagjaival, akik örömmel válaszoltak a kérdéseinkre. Négyen alkotják a formációt: a koreai dzsessz-színtér meghatározó jelenségeként ismert Wonsool Lee nagybőgős, Bora Kim, aki a Gyeonggi tartományi népdal (Gyeonggi minyo) és a klasszikus koreai ének (jeongga) világában egyaránt otthonosan mozog, az elektronikus hangzás művésze, Godam és a koreai bambuszsíp, a piri- és taepyeongso játékának mestere, az együtteshez tavaly csatlakozott Nayeon Lee.

A koreai Sinnoi együttes
Beszélgetésünket a „sinnoi” vagy más néven „sinawi” kifejezés jelentésének magyarázatával kezdtük. Bora Kim vállalkozott az ismertetésre:
A legősibb koreai szó, amely talán úgy fordítható, hogy az én Istenem, az én lelkem – avatott be az énekes. – Többféle jelentés jelenik meg ebben az egy szóban. Úgy gondoltuk, hogy a zenénk is ilyen ősi gyökerekhez nyúlik vissza, ezért választottuk ezt a nevet
– tette hozzá.
Wonsool Lee az újszerű zenei stílusukat jellemezte. Elmondta, hogy olyan hangszeres zenekari műfajt jelöl, amely az egyik legrégebbi koreai zenei formára, a sámánzenére vezethető vissza.
Ez a műfaj elsősorban a különböző zenei jellemzőkkel rendelkező hangszerek közötti harmónia elérésére összpontosít. Céljuk, hogy új zenei variációkat alkossanak a hagyományos koreai zene, a dzsessz és az elektronikus hangzás három építőeleméből.
A nagybőgős véleménye szerint nem könnyű összehangolni ezt a három területet, de igyekeznek mindhárom irányzat sajátosságait megtartani. Arra törekednek, hogy valami új szülessen belőle.
A dalok szövegével kapcsolatban feltett kérdésünkre újra Bora Kim válaszolt. Elmondta, hogy az egyik leghíresebb számuk a Gamang, Ének a túlvilág kapuőréhez című dal, amely a IX. század óta létezik Koreában. Az akkor megírt dalszöveget, az akkori érzéseket veszik át és értelmezik újra. Gamang egy isten neve is, őt hívják le a földre. Az énekes és a zenész e dal által idéz a múltból, de az ő érzései is megfogalmazódnak, amikor előadja.
A dalszövegeikben megjelennek virágmotívumok, mint a magyar népdalokban, de a motívumoknál fontosabb szerintük egy-egy dalnak az ősi mivolta, a tradíció bemutatása és az ég felé fordulás.
Nayeon Lee elárulta, hogy először jár Magyarországon, magyar közönség előtt is először játszik ezen az estén. Nagyon várja a találkozást.