A Tisza-kastély fogadószobájába lépve interaktív eszközök segítségével ismerhetjük meg a kastély történetét, az építéstől napjainkig. Ezt követően a legimpozánsabb térbe, a szalonba érkezünk, amelynek hangulata visszaidézi a korabeli társasági élettel teli teret. A tarokk- és a karambolasztal mellett a Tiszáktól elválaszthatatlan pipázás fennmaradt műtárgyai láthatók.
A történelmi Tisza család otthona
Mint az ismertetésből megtudjuk, a történelmi család a református egyház rendíthetetlen támasza volt, és emberséges, jó viszonyra törekedtek nemcsak a főnemességgel, de saját birtokaik népével is. Sikereiket igényes neveltetésüknek is köszönhették, Arany János is nevelőjük volt egy ideig. A mindenkori nevelési céljaik: a szilárd vallási és erkölcsi alapok kialakítása, természettudományos szemlélet, kiváló idegen nyelvi és zenei képzés, klasszikus és humán műveltség, illetve a hit és tudás, a sportok és a szellemi igénybevétel harmóniája voltak.
A család életében jelentős szerepet játszottak a nőtagok is.
A Tiszák nagyasszonyai országos és helyi szinten is híressé váltak jótékonyságukról, tettrekészségükről: helyettesítették az országos politikával és közélettel foglalatoskodó férjeiket, járványok, éhínségek idején segítették és gyógyították a helyi rászorulókat, ételt és italt osztottak a szegényeknek és árván maradt gyermekeknek. Ők biztosították a családnak a meleg otthont, nyugalmat és szeretetet.
A szalonban találkozunk Tisza Ilonával, Tisza István dédunokájával, aki nemrég érkezett református lelkész férjével Gesztre. Tisza Ilona Argentínában született és ott töltötte gyermekkorát. Édesapja történetein keresztül emlékszik vissza őseire, a kastélyra és az itteni életre.
Ötödik alkalommal vagyok most itt, 16 éves voltam, amikor először visszajöttem. Érdekes érzés itt lenni, mert otthon érzem magam, pedig ez egy múzeum. Nincsenek hálószobák, mégis annyi minden van, ami a családunkhoz tartozik, hogy otthon tudom érezni magam. Édesapámtól sokat hallottam a kastély előtt álló platánfákról, amelyek ma mind körülöttem vannak. A geszti nép is nagy szeretettel fogadott minket, azt mondják, próbálják visszaadni azt a sok jót, amit a Tiszáktól kaptak 250 éven át
– tette hozzá a grófnő, akivel egy-egy teadélutánon találkozhatnak a látogatók is.
Tovább haladva felfedezhetjük a Tisza család bensőséges családi életét, megismerhetjük emlékezetes történeteiket, vendégkörüket, életmódjukat, tudós házitanítóikat, viszonyukat a zenéhez, sporthoz, könyvekhez, irodalomhoz, egyházhoz, nemzethez, politikához és a tudományokhoz. Az útvonal Tisza Kálmán eredeti formájában visszaállított miniszterelnöki dolgozószobájával folytatódik, ahol megismerhetők korszakának bámulatos eredményei, céljai és küzdelmei.
Bemutatják hazai és nemzetközi közéleti értékelését, valamint időszakának fenyegető veszedelmeit, társadalmi és nemzeti feszültségeit. A kiállítás drámai csúcspontját Tisza István sorsa jelenti, aki a Koronatanácsban egyedüliként ellenezte a világháborút, mégis „háborús bűnbakként” végezte.
A kiállítást a klasszikus megoldások mellett interaktív eszközök is színesítik. A látogatókat kosztümös rövidfilmek is segítik az eligazodásban, többek között Reviczky Gábor és Trill Zsolt közreműködésével.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezetője megosztja velünk, hogy
a kastély elmúlt hat hónapja igazi sikertörténet, hiszen már 23 ezer látogatót vonzott, és számos minőségi, tematikus, kül- és beltéri eseménynek adott helyszínt.
A több éven át tartó rekonstrukciót követően megújult a kastély főépülete, ahol interaktív kiállítóterek, múzeumpedagógiai foglalkoztató és kávézó is helyet kapott. A kastélykertben kialakított Arany János-vendégházban szálláslehetőség és gasztronómiai élmény fogadja a vendégeket. A kastélypark is új funkciókkal bővült, hiszen multifunkciós sportpályák kaptak benne helyet, így valóban minden korosztály megtalálhatja itt a feltöltődés és kikapcsolódás számára komfortos formáját. Megújult a tiszttartó ház, újjászületett az Arany János-emlékház és helyreállították a Tisza-kriptát is.
