Világszínvonalú film készült a mohácsi csatáról

A magyar történelem egyik legfájóbb sorsfordulója, az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójára készülve mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Rubicon legújabb alkotását. A Mohács – világok harca című történelmi dokumentumfilm nem csupán a legfrissebb kutatási eredményeket tárja a nézők elé, hanem egy nemzeti önbecsülést helyreállító értelmezést is kínál.

Mohács film Forrás: Mohács film

Históriánk nem csupán évszámok és csaták sorozata, hanem a nemzet lelkiismeretének tükre is. A Rubicon folyóirat égisze alatt készült Mohács – világok harca című dokumentumfilm éppen ezt a tükröt tisztítja meg az évszázados lerakódásoktól. 

Szarvas József és Diósy Mihály rendező a Mohács – világok harca című dokumentumfilm forgatásán Forrás: Mohács film

Oborni Teréz történész, egyetemi docens szakértő tanácsadóként vett részt a filmes munkálatokban, és lapunknak nyilatkozva elárulta, hogy az alkotás célja egy alapvetően új szemléletmód meghonosítása volt a magyar közgondolkodásban a mohácsi csatáról. – Bevallom, noha nem először láttam a képkockákat, a vetítés végén meghatottságot és büszkeséget éreztem. 

Történészként és nézőként is katarzist éltem át, mert sikerült bebizonyítani: eleink mindent megtettek az ország védelmében, a vezetők is mindent megtettek, és hogy valóban, ez nem egyedül a magyarság harca volt

– fogalmazott Oborni Teréz. A történész rámutatott, a film legfontosabb üzenete a hősies küzdelem elismerése, mert a mű sikeresen oszlatja el a Jagelló-korral kapcsolatos tévhiteket, hiszen II. Lajos királynak egy olyan sosem látott, tengerszerűen hömpölygő oszmán hadsereggel kellett szembenéznie, amellyel szemben a megosztott Európa diplomáciai hálójában szinte lehetetlen volt győzni.

Forrás: Mohács film

Figyelemre méltó a filmben a neves török történész, Kaya Şahin megrendülése, aki valósággal szégyenkezve beszél ősei mohácsi kegyetlenségéről, amely még az iszlám jog szerint is tiltott volt.

Diósy Mihály rendező szerint az őszinteség a film egyik legfőbb erénye, mert a legnagyobb élő Szulejmán-kutató kijelentései a mai iszlám fundamentalizmus árnyékában különösen bátornak számítanak. A rendező a Mohácsnál elesett hősök rehabilitációja kapcsán elmondta: 

A Jagelló-korról alkotott képünket előbb a Habsburg-propaganda, majd a szocializmus ideológiája torzította el. A konkrét vádak tényszerűen nem igazak. A fiatal II. Lajosnak olyan turbulens időszakban kellett döntéseket hoznia, amikor egy tapasztaltabb uralkodó sem járt volna több sikerrel

– tette hozzá.

Telt ház az Urániában megtartott premieren Fotó: Rubicon

A film kreatívproducere, írója, Gesztesi Máté kiemelte: nem előre gyártott ideológiát akartak ráerőltetni a múltra, hanem a legmodernebb kutatások summáját kívánták átélhetővé tenni. Szerinte a közép-európai sors tragédiája, hogy jövőnk ritkán dől el határainkon belül, mégis a mi felelősségünk a helytállás, ahogy azt Varga Szabolcs történész is hangsúlyozza a filmben. Itt meg kell említeni, hogy B. Szabó János, Rugási Gyula, Tamus Elvira Viktória és Ágoston Gábor történészek is megszólalnak a filmben Niccolò Capponi mellett, aki kíméletlen és a mai kort is figyelmeztető képet fest Európa gyakori gyengeségéről és kétarcúságáról, ami Mohácsnál is szembetűnő volt – mindazon túl, hogy 

cseh, morva és horvát vitézek is vérüket adták 1526-ban magyar földön.

Niccolò Capponi olasz történész Forrás: Mohács film

A film vizuális világa és szereposztása felülmúlja az ismeretterjesztő csatornákon megszokott, gyakran felszínes és sulykolt nívót. A Tomori Pált alakító Szarvas József játéka erejével emelkedik ki, de a II. Lajost megformáló Ionescu Raul, a Máriát megjelenítő bájos Fejes Csilla és a tapasztalt Méhes László jelenléte is biztosítja a történelmi hűséget. A legmodernebb 3D-technológiával életre keltett csatajelenetek és a térképes magyarázatok ugyanakkor segítenek megérteni a stratégiai kényszerpályákat. 

Az alkotás, melyet hamarosan országszerte vetítenek a mozik, augusztusban érkezik a televíziók képernyőjére, majd a streamingplatformokra. A nemzetközi forgalmazás pedig biztosíthatja, hogy a világ is megismerje: 

Magyarország ötszáz évvel ezelőtt is Európa védvonala volt, és hősiesen küzdött a szabadságáért a legkilátástalanabb helyzetben is. Éppen ezért érdemes lenne jobban odafigyelni ránk a 21. században is.