Az autentikus helyszíneken, nagyrészt Magyarkanizsán forgó film gyártását a közölt adatok szerint 297,85 millió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet. A nyolcvanperces televíziós játékfilm forgatása júniusban kezdődik és reményeik szerint jövő ősszel fejeződik be. A Bolondmese operatőre K. Kovács Ákos, producerek: Czutor György és Péterffy András, közreműködik Bakos Árpád (koboz, prímtambura, ének). A két főszereplő, Szarvas József és Kovács S. József is részt vett a sajtóeseményen, ahol megosztották személyes élményeiket és érzéseiket a filmmel kapcsolatban.
A Bolondmese
A sajtótájékoztató meghívójának mottója nem véletlenül Ágh István Gyümölcsfáim délibábja című verséből vett részlet:
„Az ős gyümölcsös néhány fája áll még, / s nélkülem terem annyi év után, / mezők öbléből messzire világít, / mint egy valószínűtlen délibáb…”
A producer szerzői filmként jellemzi a Bolondmesét, amely Bicskei Zoltán rendező-forgatókönyvíróhoz fűződik. A vajdasági születésű, eredetileg grafikus végzettségű filmest egy bolondokról szóló mesejáték inspirálta, amit jó barátja, Berecz András állított színpadra ógörög és középkori példák alapján.
A rendező elmondta, hogy a mesejáték elindított benne egy folyamatot, ami a gyermekkori emlékeire támaszkodik. Falusi bolondok, kisemmizett, perifériára lökött emberek képei merültek fel, amelyek rímelnek az alakoskodónak nevezett népi figurákkal is.
Egy időtlen történet kezdett benne derengeni.
– Kezdetben rajzokat és kollázsokat készítettem, és a képek alapján alakultak ki a figurák és a jellemek – mondta. Elmondása szerint egy szürreális világ tárul fel a filmben. Adott egy falu közössége, ami ma már nehezen elképzelhető.
Főszereplője egy falusi bolond, akit a helyiek elkergetnek otthonából, így a legelésző állatok között kell élnie a pusztában. A bolondság nem vidám állapot a számára, hanem fájdalmasan keserű, mert ő az, aki ki meri mondani az igazságot, ahogy ez a jó bolondokhoz illik. A másik motívum, ami szintén megfogalmazódik a történetben az örök édenhez kapcsolódik. Mint mondta, ekkor számukra a paradicsom a szülővárosuk volt és a Tisza homokszigetecskéi, amelynek ellenpárja a város széli puszta volt.
A rendező a Vajdaság északkeleti részén található Magyarkanizsán nőtt fel, amit egyik oldalról a puszta, a másikról a Tisza övez. Örök ihletforrás számára ez a vidék, ahol annyi fa sincs, mint a Hortobágyon.
