Kettős ünnepet ül a magyar népművészeti élet meghatározó intézményrendszere: idén huszonöt éves a Hagyományok Háza, míg az annak keretei között működő Magyar Állami Népi Együttes a fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából egész éven átívelő, sokrétű programsorozat várja a közönséget, amelyben a hagyományőrzés és a korszerű megszólalás egysége rajzolódik ki.
A Hagyományok Háza és a Magyar Állami Nép Együttes ünnepi éve
A Szakmai nap 2026 rendezvényén – amelyen mintegy négyszáz, a Kárpát-medence különböző pontjairól érkező szakember vett részt – ismertették az ünnepi év főbb eseményeit és szakmai irányait. Mint elhangzott, a Hagyományok Háza nem csupán intézmény, hanem olyan, európai léptékben is egyedülálló központ, amely a népművészet kutatását, oktatását és közvetítését egységben kezeli.
Both Miklós főigazgató hangsúlyozta: a negyedszázados jubileum egyszerre jelent kötelezettséget és lehetőséget. A népművészeti örökséget nem lezárt múltként, hanem élő, a jövőt formáló tudásként értelmezik
Rámutatott arra is, hogy a szakmai munka gyökerei 1951-ig, a Magyar Állami Népi Együttes megalakulásáig nyúlnak vissza, amely hosszú évtizedeken át meghatározta a terület módszertani és kutatási irányait.
A jövőépítés egyik legfontosabb eszköze a Népművészeti jelentés, amelynek 2026-os, mintegy ötszáz oldalas kiadása a népi kézművesség helyzetét vizsgálja, különös tekintettel a tudásátadás kérdésére.
A következő években a néptánc és a népzene kerül majd a kutatások fókuszába. A jelentés célja, hogy pontos képet adjon a szakterületek működéséről, finanszírozási viszonyairól és társadalmi beágyazottságáról, ezzel megalapozva a hosszú távú szakmai döntéseket. A jubileumi év kiemelkedő eseményei közé tartozik az öt nagyszabású kiállítás, amelyek egymást átfedő időszakokban láthatók. Már megnyílt a Tulipán és zsálya – kertek, korok, népművészet című tárlat, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen létrehozott Szabad szappanozni, amely a népi kézművesség és a kortárs tárgykultúra kapcsolatát vizsgálja. Májusban nyílik a Mint a forrásvíz című kiállítás, amely a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes történetét mutatja be archív anyagokon keresztül. Júniustól a Játéktól a mesterségig című tárlat a szakképzésben részt vevő fiatalok munkáit tárja a közönség elé, míg ősszel a Néprajzi Múzeummal közösen rendezik meg az Élő Népművészet országos kiállítást. A színpadi művészet terén is jelentős bemutatók várhatók. Októberben mutatják be A bor dicsérete című új előadást, amely Hamvas Béla gondolatvilágából merítve a bor szakrális és közösségi jelentésrétegeit emeli színpadra.
Mihályi Gábor, az együttes vezetője kiemelte: a társulat küldetése hetvenöt éve változatlan – a magyar kultúra élő, aktuális formában való közvetítése a közönségnek.
Pál István Szalonna művészeti igazgató arra emlékeztetett, hogy az együttes története során több ezer művész állt színpadra, és vitték el a magyar kultúra üzenetét szerte a világban. Mint fogalmazott: az összetartó közösség az együttes legnagyobb ereje.
A jubileumhoz kapcsolódva novemberben jelenik meg a Krónika című gazdagon illusztrált kötet, valamint bemutatják az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Történetek a Magyar Állami Népi Együttesről VII. című filmet, amely az alapítók és elődök előtt tiszteleg.
Az ünnepi év nem csupán a múlt felidézéséről szól, hanem a közösségi jelen megéléséről is. Szeptemberben első alkalommal rendezik meg a Fecskehajtó Fesztivált, amely a Hagyományok Háza környezetében, a helyi közösségek bevonásával kínál zenei, táncos és vizuális programokat. Emellett az intézmény visszatérő résztvevője lesz a Művészetek völgye és a Mesterségek ünnepe rendezvényeinek is.
Süveges Antal Pál, a Hagyományok Háza Hálózatának vezetője elmondta, hogy külön figyelmet érdemel a megújult Folknaptár platform, amely immár a népi kézművesség területével is kibővülve, több tízezer eseményt rendszerezve kínál átfogó képet a Kárpát-medence népművészeti életéről. A cél egy egységes, korszerű adatbázis létrehozása, amely nemcsak a tájékozódást segíti, hanem az intézményi együttműködések alapját is megteremti.
A jubileumhoz kapcsolódva fotóalbum készül a 125 éves Budai Vigadóról, amely méltó otthona a Hagyományok Házának, s amelynek falai között a múlt és jelen egysége kézzelfogható valósággá válik. A kettős évforduló így nem pusztán számvetés, hanem megerősítés: a magyar népművészet nem muzeális emlék, hanem élő örökség, amely képes megszólítani a jelen emberét és irányt mutatni a jövőnek is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!