A hagyományos kultúra megőrzendő örökség és megújuló érték egyszerre

A Hagyományok Háza a magyar népi hagyományokból táplálkozó, lélekemelő színpadi gálával üdvözli az új évet évről évre, amelynek ötletadója Kelemen László, az intézmény alapító főigazgatója. Idén tizedik alkalommal látható újévköszöntő műsoruk a Művészetek Palotájában. Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával a jubileumi műsorról, az elmúlt évek tapasztalatairól és a 2025-ös év újdonságairól is beszélgettünk.

Both Miklós a Hagyományok Háza főigazgatója. Fotó: TZ

– A Hagyományok Háza vezetését 2021-ben vettem át, és az elmúlt három évben számos jelentős változtatást hajtottunk végre. Az első időszakot strukturális reformok jellemezték, amelyek célja a szervezet működésének racionalizálása és hatékonyabbá tétele volt. Korábban a különböző területek – például a Magyar Állami Népi Együttes, a népművészeti képzések, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vagy az intézmény archívumai – meglehetősen elszigetelten működtek. Ezt a széttagoltságot szervezeti integrációval sikerült csökkenteni, ami lehetővé tette a tudásterületek közötti szinergiák kialakítását. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum a Hagyományok Háza központi épületébe került, így sikerült egy új, láthatóbb és hozzáférhetőbb kulturális centrumot létrehozni. Ezáltal az intézmény különböző egységei közötti szakmai párbeszéd és a közös projektek lehetősége tovább erősödött. Ez a gyakorlatban olyan produkciókban valósult meg, mint például a Körforgásban című divatszínházi előadás, amely a néptánc, a népzene és a kézműves hagyományok kreatív összekapcsolásával született. A gazdasági kényszerhelyzetekre válaszul egy modernizált adminisztratív rendszert vezettünk be, amely jelentősen növelte az intézmény hatékonyságát. Ez egy laposabb szervezeti struktúrát jelentett, ahol az alsóbb szinteken dolgozók nagyobb felelősséget és döntési jogkört kaptak. Ez a decentralizált működés az elmélyültebb szakmai munka alapja lett, miközben erősítette a szervezet átláthatóságát és a munkatársak közötti bizalmat. Kiemelten foglalkoztunk az oktatási és kulturális tevékenységek digitalizációjával is.

– Milyen területen érzékelhető ez?

– Új digitális platformokat és oktatási eszközöket hoztunk létre, amelyek célja, hogy a népművészet hagyományait a XXI. században is elérhetővé és relevánssá tegyük. E projektek keretében például egy komplex online adatbázist alakítottunk ki, amely a magyar népi kultúra különböző területeit rendszerezi, és elérhetővé teszi a nagyközönség és a kutatók számára. Az elmúlt három év eredményei azt mutatják, hogy az intézmény sikeresen tudta pozicionálni magát a magyar kulturális térben, miközben programjaink képesek voltak megőrizni a hagyományos kultúra értékeit és azokat modern formákban továbbadni.

– Új programjuk a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Folk_ME (Folk Music Education), amelynek egyik célja a hagyományok közötti párbeszéd kialakítása. Mit jelent ez a gyakorlatban és milyenek a visszajelzések?

– A Folk_ME program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hagyományos zenei kultúrák között aktív párbeszédet teremtsen, és ezeket a hagyományokat a legmodernebb oktatási módszerekkel tegye hozzáférhetővé.

A gyakorlatban a Folk_ME egy komplex digitális platformot kínál, amelyben a résztvevők különálló szólamokat hallgathatnak meg, mozdulatsorokat elemezhetnek, vagy történeti és kulturális kontextusokat ismerhetnek meg. A cél, hogy a népzene ne pusztán egy rögzített, múltbeli értékként jelenjen meg, hanem élő, tanulható és alkalmazható formában legyen része a jelenkor oktatási és kulturális életének.

A visszajelzések rendkívül pozitívak, mind a szakmai közeg, mind pedig az oktatási rendszer különböző szintjeiről. A program különösen nagy elismerést kapott azért, mert a hagyományos kultúrák bemutatása során nem csupán azok megőrzésére, hanem a kortárs közösségekbe való integrációjára is hangsúlyt helyez. Ezen túlmenően a nemzetközi együttműködés révén a program hozzájárul a különböző kultúrák közötti megértés erősítéséhez, ami a globális kulturális párbeszéd szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

– Mely korcsoport a Hagyományok Háza célközönsége?

– Budapest sokszínű kulturális palettáján a hagyományos értékek iránti nyitottság és igény továbbra is élénken jelen van a városi közönség körében. A Hagyományok Háza népszerűsége a programok sokoldalúságában, korszerű megközelítésében és abban a rétegzettségben rejlik, hogy 

az intézmény különböző programjai szólnak a gyermekekhez, fiatalokhoz, középkorúakhoz és idősekhez, hangsúlyt helyezve a generációk közötti párbeszédre. A Hagyományok Háza minden korosztályt megszólít, de nem minden programmal. 

A legfiatalabbaknak szóló gyermektáncháztól kezdve az óvodás- és iskoláscsoportokat megszólító hagyományismertető programokon, egyetemistáknak kiírt pályázatokon, a felnőtt korosztályt célzó élő népzenei koncertekig, táncelőadásokig, kézműves műhelyekig és hagyományos mesemondásig mindenki könnyedén megtalálhatja a számára legérdekesebb eseményt vagy foglalkozást a honlapunkon található bontások segítségével. Olyan különleges események, mint például a népi motívumokat ötvöző divatszínházi előadásunk, egyedi módon mutatják be a népi kultúra értékeit modern köntösben, ezzel hidat teremtve a múlt és a jelen között. Ezek a városi élet ritmusába jól illeszthető programok alkalmat adnak a generációk közötti tartalmas együttlétre, így a hagyományos kultúra nemcsak megőrzendő örökségként jelenik meg, hanem élő, folyamatosan megújuló és aktuális értékként is.

– Ez nagyon fontos szempont. Milyen terveik vannak az új esztendőben?

– 2025-ben a már zászlóshajónkká vált állandó táncházak, népzenei koncertek és táncelőadások mellett folytatjuk ismeretterjesztő sorozatunkat Szabadegyetem címmel, de számos jelentős új projektet is indítunk. A Magyar Állami Népi Együttessel két bemutatót tervezünk, valamint egy nagyszabású kínai turnéra indulunk, amely immár második alkalommal valósul meg kínai meghívásra. 

A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum februárban minden eddiginél több előkészülettel nyitja meg a divat és a népművészet kapcsolatát bemutató kiállítását, miközben szakcsoportjaink a tanulni vágyóknak új tanfolyamokat, a gyermekeknek pedig ifjúsági programokat szerveznek a Kárpát-medence egész területén.

A Hagyományok Háza Hálózatának működése 2025-ben megújul, nagyobb hangsúlyt helyezve a hálózatépítésre. Gyűjteményeinkben folytatódik a digitális adatbázisok fejlesztése. Emellett egy nemzetközi napot szervezünk, amelyre Európa-szerte várjuk a népművészet szakembereit. Tehát mindenkit arra biztatok, hogy látogassanak el a Hagyományok Háza programjaira 2025-ben is és legyenek ezek a kikapcsolódásnak, a tudásszerzésnek, az értékes kapcsolatok kialakításának forrásai.