A Magyar Állami Népi Együttes 2018 óta játssza a Csodaváró betlehemes táncjátékot, amely a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát és csodáját hozza el mindnyájunknak. Az előadás a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.
A Csodaváró betlehemes táncjátékban az ünnep legszebb dalai szólalnak meg
– Káel Csabától, a Müpa vezérigazgatójától érkezett a felkérés, hogy készüljön egy olyan családi előadás, amely a magyar hagyományos karácsonyi szokásokat állítja színpadra, mintegy alternatívájaként A diótörőnek – idézte fel Mihályi Gábor Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője.
Mint rámutatott, ez maradéktalanul sikerült, hiszen
már hatodik éve játsszák a Csodaváró betlehemest hatalmas sikerrel. Már közel nyolcvanezer nézőnek tudtak felemelő pillanatokat szerezni, művészi élményt nyújtani a várakozás, az advent közös megéléséhez, a kis Jézus születésének misztériumához.
A Magyar Állami Népi Együttes hét képben megfogalmazott adventi táncjátéka (Karácsony hajnala, Téli játékok, Hóember-találkozó, Száncsengő, Süssünk, süssünk valamit, Betlehemesek, Szép karácsony) igazi ünnepi hangulatot teremt, közel hozza a karácsony titkát. A rendező-koreográfustól megtudtuk, hogy az előadás egy nap eseményeit mutatja be, járja végig két kíváncsi angyalka főszereplésével, akik az „égi kórusból” lejönnek a földre, hogy megnézzék, hogyan is zajlik a karácsony az emberek között. Találkoznak hópihékkel, megelevenedett hóemberekkel, szánhúzó lovakkal, akik arról álmodnak, hogy egyszer majd szerepelnek egy cirkuszban is. Sütnek-főznek, készülve az esti vacsorára, megismerkednek a betlehemezés szokásával, segítenek az öreg és süket pásztornak, aki a nézők nagy örömére mindent félreért. Ott vannak a nap legfelemelőbb pillanatában is, amikor megszületik a Megváltó, hogy aztán élményekkel gazdagodva, földi barátokat szerezve visszarepüljenek angyaltársaik közé.
Mihályi Gábor szerint az előadásban az ünnep legszebb dalai szólalnak meg, legyen az egyházi vagy paraszti hagyományban gyökerező.
Így felcsendül a mindenki által ismert Kiskarácsony, nagykarácsony, a Süssünk, süssünk valamit, a Mennyből az angyal és a Betlehem kis falucskában.
Az előadásban részletet hallhatunk Szabó T. Anna Hóhullásban című verséből és Michael Praetorius Terpsichore, musarum aoniarum quinta gyűjteményéből a No.21 Suit de Gran Ballet-ből, valamint elhangzik Gárdonyi Géza Fel nagy örömre! című műve is.
A karácsony, a Megváltó születésének megélésére mindig is volt, és hiszem, hogy van és lesz igény. Az, hogy ez a „megélés” a mi hagyományaink segítségével jelenik meg, még szebbé teszi az előadást, hiszen magyarok vagyunk, rólunk szól és értünk történik minden. Nem gondolom, hogy ehhez szükséges a vallásosság, hiszen olyan egyetemes emberi értékeket közvetít ez az ünnep, amely megérint, felemel, elgondolkoztat és örömmel tölti el a szíveket
– foglalta össze a Csodaváró betlehemes esszenciáját Mihályi Gábor.
A Müpa és a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes együttműködésében létrejött produkció látványvilága grandiózus, meseszerűen varázslatos. Esik a hó, siklanak a korcsolyák, a hatalmas fenyőfa díszben pompázik, ég a tűz a kemencében és megelevenedik a Szent Család is. A Csodaváró betlehemes meghitt, ünnepi hangulatot varázsol a szívünkbe, lelkünkbe és maradandó élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A táncjátékot december 28-ig több alkalommal láthatja a közönség a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
