Gárdonyi Emlékház egri csillagok Gárdonyi Géza regény évforduló

Remek regényreceptet alkotott a százhatvan éve született Gárdonyi Géza

Tizennégyezer példányban kelt el Gárdonyi Géza életében az Egri csillagok, amely a mai napig az egyik legolvasottabb magyar regény. Angolra, kínaira, sőt törökre is lefordították. Az iskolások a történet meseszerűsége miatt kedvelik, emellett a nyelvezete is könnyen érthető. Miket írt, hogyan alkotott a százhatvan éve született szerző, és miért annyira népszerű az Egri csillagok?

2023. 08. 03. 5:50

A művet számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, sőt törökül is megjelent.

Gárdonyi Géza remek stiliszta volt

Az író maga e művét tartotta legjobb alkotásának, azonban szövegével nem volt elégedett, folyamatosan csiszolta, átírta.

Császtvay Tünde megjegyzi, hogy Gárdonyi remek stiliszta volt, az a fajta szerző, akiről nem vált le a szöveg a megírás után. Az eredetileg részletekben, folyóiratban megjelent mű szövegét a kötetkiadásra körülbelül egyharmad arányban átírta, javította, feszesebbé húzta. Az irodalomtörténész arra is felhívja a figyelmet, hogy számos olyan külső tényező is segítette a regény diadalmenetét, ami fenntartotta az iránta való folyamatos érdeklődést, azaz – mai szóhasználattal élve – jó marketingnek bizonyulva röpítette egyre feljebb az ismertségét. Csak néhány példát említve: az író furcsa, emberkerülő élete, amit ráadásul legendák sorával „bulvárosítottak” és terítettek a korabeli újságokban, vagy 1945 után a mű számtalan kiadása ugyancsak segítette népszerűségének töretlenségét. Igaz, mint a kutatások kimutatták, a regény szövegét számos helyen átírták, csonkolták vagy megváltoztatták a szomszéd szocialista, úgynevezett „baráti” államok érzékenységét szem előtt tartva.

A Egri csillagok története az 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel.

Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, a Gárdonyi-emlékház főmuzeológusa úgy véli, hogy a regény népszerűségének a titka egyrészt az izgalmas, meseszerű történet, amely egy kisfiú felnőtté válásáról is szól, másrészt Gárdonyi közérthető, cizellált nyelvezete.

Császtvay Tünde szerint a mű rendkívül élvezetes, és sokfelől „támad”: az ismert török kori történeti téma (amihez Gárdonyi komoly kutatómunkát végzett), a mozgalmas csatajelenetek, egy fiatal ember felnövekedése és nemhogy emberré, de hőssé válása, a haza védelme, egy csoport összetartó ereje mind-mind kortalan téma, és ugyanúgy képes megszólítani a mai fiatalokat, mint a korábbi idők ifjúságát. – Úgy tűnik, nem csak robotok vagy transzformerek válhatnak hőssé és legyőzhetetlenné, de hús-vér emberek – mint Dobó István – is képesek lehetnek rá. A regény Jumurdzsák-szála a gonosz és a jó örök harcát hozza be, de olvasható akár szerelmi regénynek is a mű, hiszen Éva szó szerint bármire képes a szerelméért. Mindez könnyen olvasható és érthető nyelven íródott – teszi hozzá. Ellenben az utóbbi években Jókai Mór műveit, nyelvezetét, különösen a kötelező olvasmányok listájában szereplő Az aranyember című regényét avíttnak kiáltották ki. Császtvay Tünde irodalomtörténészként biztosan nem játszaná ki egymás ellen Jókait és Gárdonyit, hiszen a magyar irodalom történetében rendkívüli, egyedi szereplők mindketten. – A saját egyetemi oktatói tapasztalatom szerint nemhogy ilyen remekműveket, de tulajdonképpen bármit lehetséges érdekfeszítően, a figyelmet felkeltve tanítani. Ma talán többet kell ezen dolgozni, és nyitottabb, kreatívabb módon kell utakat mutatni, amin haladva a diákok önmaguk jutnak el arra a felismerésre, mit kaphatnak ezektől a szellemi élményektől – állítja Császtvay Tünde.

Gárdonyit az utókor elsősorban a történelmi regényei révén ismeri: Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Isten rabjai (1908).

Kevésbé köztudott, hogy nemcsak regényeket és novellákat írt, hanem verseket, drámákat, meséket és humoros elbeszéléseket is, de foglalkozott szótárszerkesztéssel és nyelvtudománnyal is. Emellett ő készítette Dante Isteni színjátékának első – Babits Mihály által is elismert – fordítását.

Schöpflin Aladár szerint ő volt a legerősebb lírikus, elbeszélő létére líraibb, mint majd minden versíró kortársa. Császtvay Tünde szerint Schöpflin itt a Gárdonyi-próza líraiságáról gondolkozott elsősorban.

Gárdonyi tényleges lírai tevékenységét, költeményeit ma már nagyon kevesen és kevéssé ismerik. És azt kell mondanom, ez nagyrészt jogos. Versei legtöbbször a népdalok, a közköltészet hangjait, az idilli és nyugalmas paraszti – esetenként álparaszti – világot idézik, megformáltságuk is egyszerű és dalszerű, mély, sokrétegű líraiság nemigen mutatkozik bennük. Kevesen tudják azonban, hogy nem egy dala (például Kanász-nóta, Bús a magyarnak élete) elsősorban barátja, Dankó Pista cigánymuzsikus megzenésítésében a magyar nótakincs máig élő darabja

– mutat rá.

Gárdonyi Géza 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el. Egykori lakóháza 1952-től emlékmúzeumként működik, ahol élményszerű, játékos múzeumpedagógiai foglalkozásokon keresztül mutatják be életművét és az Egri csillagokat. Szalainé Király Júlia megjegyzi, hogy az emlékházban az író bútorai eredeti helyükön láthatók. A különleges tárgyak között megtaláljuk mintegy négyezer kötetes könyvtárát, íróasztalát, amelyen az Egri csillagokat írta, utazóbőröndjét, utazási igazolványát, pénztárcáját és pipatóriumát is. Születésnapját pedig minden évben piknikkel ünneplik.