A 16 és 18 órakor kezdődő hangversenyeken Erkel Ferenc Szózata, Ünnepi nyitánya, ismert operarészletei és a Magyar Cantate, valamint a Kölcsey Hymnusának megzenésítésére egykor kiírt pályázatra beérkezett további öt mű hangzik el Medveczky Ádám és Somogyváry Ákos vezényletével. Közreműködik Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton és Jekl László énekművészek, Oberfrank Pál színművész, az István Király Operakórus (karigazgató Somogyváry Ákos), a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató Perlaki Attila) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – közölték a szervezők az MTI-vel.
A rendezvény fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A hangversenyen Becze Szilvia zenetörténeti kalauzolásával mutatják be a Hymnus keletkezésének körülményeit, a kor sajátosságait, a Nemzeti Múzeum különleges szerepét és a Filharmóniai Társaság megalakulásának előzményeit.
A koncert előtt a felújított Múzeumkertben Debreczeni-Droppán Béla történésszel vezetett sétán vehetnek részt az érdeklődők, a múzeum kupolájában a Mare Temporis alapítvány művészei mutatnak be korabeli táncokat.
A koncertjeggyel az érdeklődők megtekinthetik a Nemzeti Múzeum állandó kiállításait, részt vehetnek a 14.30 és 16.30 órakor induló vezetett parksétákon, valamint a táncbemutatón.
A Kölcsey Ferenc Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság – amelynek tagja volt mások mellett Vörösmarty Mihály – 1844. június 15-én hozta meg, így ezt a napot tekintjük nemzeti fohászunk születésének.
Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Budapesti Filharmóniai Társaság célul tűzte ki, hogy a 175. évfordulón, 2019. június 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban méltóképpen emlékezik meg legfőbb zenei szimbólumunkról. A Filharmóniai Társaság Zenekara első koncertjét Erkel vezényletével 1853. november 20-án éppen itt tartotta, mely akkoriban egyfajta közintézményként számos politikai és kulturális esemény helyszíne volt.
Az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Somogyváry Ákos Erkel Ferenc szépunokájaként mintegy negyedszázada kutatja a Hymnus keletkezésének történetét, amelynek eredményeképpen került elő öt további pályamű az 1844-es pályázatból, szerzőik azonban máig sem minden esetben beazonosíthatóak.
