– Végzettségét, valamint korábbi politikai szerepvállalásait tekintve is a szociális szférához kapcsolódik. Milyen kötődése van a kultúrához?
– Ahogy a legtöbb ember, én is otthonról hoztam a kultúra iránti affinitásomat, később pedig már hivatalból is foglalkoztam vele. Tarlós István akkori óbudai polgármester 2002-ben bízott meg, hogy alpolgármesterként – többek között – a kultúrát is felügyeljem a III. kerületben. 2006-ban lettem polgármester, úgy, hogy a testületben patthelyzet volt, mégis szinte mindent döntést egyhangúan hoztunk meg, és Óbuda megerősödve élte túl a gazdasági válságot. Polgármesterségem alatt, Óbuda elmúlt tizenhárom évében kiemelkedő kulturális projektek és új közművelődési intézmények, múzeumok jöttek létre. Úgy gondolom, ezen eredmények alapján is döntött úgy Kásler Miklós miniszter úr, valamint más politikai döntéshozók, hogy az NKA alelnöki pozícióját hatékonyan tudom majd betölteni.
– Hogyan értékelné az NKA eddigi működését, mit tart a legfőbb eredményének?
– Az elmúlt időszakban önkormányzati szinten tapasztaltam, hogy mennyi projektünket támogatta az NKA. A korábbi vezetők nyilatkozatait visszaolvasva pedig azt látom, hogy rendkívül izgalmas, a kultúra nagyon sok szegmensét átölelő, hatékonyan működő intézményről van szó. Az eddigi tapasztalatok teljes mértékben igazolják az alapító elnök, Fekete György szavait, mégpedig hogy a legtöbb kulturális projekt csupán az elképzelés szintjén maradna, amennyiben az NKA nem létezne. Ha a rendszerváltás óta valamire büszkék lehetünk, akkor ez az.
„Ahogy a legtöbb ember, én is otthonról hoztam a kultúra iránti affinitásomat, később pedig már hivatalból is foglalkoztam vele”
Fotó: Teknős Miklós
– Van-e esetleg negatívum, amelyen változtatna?
– Ezt korai lenne még megmondani.
– És a kulturális tér egészét tekintve mit tart a legnagyobb problémának?
– Úgy látom, hogy a jelen pillanatban a kulturális területen ugyanazok a gondok jelentkeznek, mint akár a vendéglátásban vagy a turizmusban. A járvány nagyon komoly problémát állított elő az egyének szempontjából és intézményi szinten is. A mi felelősségünk abban áll, hogy itt nyújtsunk segítséget, de nem segély formájában, hanem a kulturális élet újraindításában, valamint a biztonságérzet megteremtésében, amelyet a többéves pályázati kiírások adhatnak. Ezzel jelezzük, hogy a pályázók számíthatnak ránk hosszú távon is.
– Elődje, Lőrinczy György április végéig tanácsadói pozícióban segíti a munkáját. Milyen téren, milyen jellegű tanácsokat vár tőle?
– Nagy tapasztalata van az NKA működésében, illetve egyéb intézményekkel való együttműködésben, kulturális menedzserként a szakmai tapasztalataira, mediátori képességeire is számíthatok, de a szerződése lejárta után is igényt tartok majd a tanácsaira.
– Nemrég a Nemzeti Kulturális Alappal szoros összefüggésben működő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő újonnan kinevezett főigazgatója, Monszpart Zsolt lapunknak azt nyilatkozta, hogy a versenyszférában alkalmazott módszerekkel kívánja hatékonyabbá, sikeresebbé és kifejezetten emberközpontúvá tenni az intézményt. Mi az az esetleges új szemlélet, amelyet ön hozhat az NKA rendszerébe?
– Nem áll tőlem távol, hogy a piacon jól működő menedzserszemlélet megjelenjen egy állami intézmény működtetésében, irányításában; azonban az eszköztáram korlátozott ebből a szempontból. Polgármesterségem alatt viszont a tevékenységem legfontosabb eleme a közösségépítés volt. Véleményem szerint a politikának is ez a legfőbb feladata, erre pedig a legjobb eszközt a kultúra adja. A járványhelyzet is megmutatta, hogy mennyire jelentős a helyi közösségek megtartóereje. Őket kívánjuk megerősíteni a kulturális kezdeményezések támogatásával.
– Mennyire korlátozott ez az eszköztár; meddig terjed az alelnök mozgástere a rendszerben? Hiszen a szakmai szervezetek, a miniszter és a Magyar Művészeti Akadémia által delegált tagokból álló bizottság is jelentős szerepet tölt be a vezetésben, ugyanakkor a legfontosabb döntésekben az MMA elnökének jóváhagyása is szükséges.
– Alapvetően koordináló és egyeztető feladatom van a bizottság élén és a kollégiumok között. Ez a szerepvállalás nem idegen tőlem, hiszen a polgármesteri munkám során szintén az volt a dolgom, hogy a legváltozatosabb projektekhez megtaláljam a megfelelő forrásokat, illetve egyeztessek a különböző területek szereplőivel. Azt érzem, hogy a mögöttem álló erős politikai támogatottság, a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága, valamint a kollégiumok szaktudása együttesen garancia a sikeres működésre. Fontos megemlíteni, hogy az NKA kollégiumaiban a szakembereknek köszönhetően olyan tudás és felkészültség összpontosul, amely egyedülálló rálátást biztosít a kultúra legkülönbözőbb területeire.
Nem áll tőle távol, hogy a piacon jól működő menedzserszemlélet megjelenjen egy állami intézmény működtetésében, irányításában
Fotó: Teknős Miklós
– Történtek-e változtatások a kollégiumi rendszer működését illetően? Eldőlt-e az ideiglenes kollégiumok sorsa?
– Egy kivételtől eltekintve az állandó kollégiumok ugyanazok maradtak. A Közgyűjtemények Kollégiuma kettéválásából jött létre a Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma, valamint a Múzeumok Kollégiuma. Az ideiglenes kollégiumok esetében februárban jár le a Hangfoglaló Könnyűzenei Támogató Program Kollégiumának, valamint az Összművészeti Programok Kollégiumának megbízatása, amelyek meghosszabbítását kezdeményezni fogom, ugyanakkor a hónap végéig Kásler miniszter úr kijelöli a kollégiumi vezetőket, így márciusra az új pályázatok kiírása is megtörténik.
– Többször szóba került a koronavírus-járvány; még nem lehet tudni, hogyan alakulnak a lehetőségek a rendezvények megtartásában. Ezt figyelembe véve, a 2021-es év támogatásainak elosztásával kapcsolatban mik az elképzelések?
– Bízom abban, hogy májustól, de legkésőbb júniustól újra megindul az élet. Világosan látszik az igény a közösségi programokra, ezért nekünk is erre kell készülnünk a pályázati kiírásokban. Azt is látni kell azonban, hogy a Covid miatt nagyon izgalmas fejlesztések valósultak meg az online térben; úgy gondolom, ezeket is érdemes folytatni.
