EMET – Egy emberarcú háttérintézmény

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként működő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) a különböző szakterületek – kultúra, szociális ügyek, sport, egészségügy – hazai, valamint uniós pályázati rendszerének működtetését, a pályázati úton biztosított támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátását végzi a kormányzati célkitűzéseknek megfelelően, átlátható, transzparens módon közel kilenc éve. 2020 márciusától megbízott, immár pedig kinevezett főigazgatóként vezeti az intézményt Monszpart Zsolt, aki az EMET közreműködésével megvalósuló programok sikerein túl, a külhoni magyarság támogatásában megnyilvánuló személyes elhivatottságáról, valamint egy újszerű felvetésről is beszélt lapunknak, amely során az állami intézményt a versenyszférában alkalmazott módszerekkel kívánja sikeresebbé, hatékonyabbá és kifejezetten emberközpontúvá tenni.

Monszpart_Zsolt_EMET_igazgato Fotó: Kurucz_Árpád Forrás: Magyar_Nemzet

– A pályáztatási rendszerben milyen konkrét feladatkörrel rendelkezik az EMET? Hogyan tudnak segíteni a pályázóknak?

– Az adminisztratív részét kezeljük a pályázatoknak; meghirdetjük, formailag ellenőrizzük, szerződést kötünk és minden olyan szükséges papírmunkát és elektronikai kezelést elvégzünk, amely ahhoz kell, hogy például az NKA szakmai kollégiumai – tizenhét állandó és négy ideiglenes – dönteni tudjanak. Az általuk meghozott döntéseket az emberi erőforrások minisztere véglegesíti, a végrehajtását, a nyertesek egyenkénti megszólítását és az elnyert pályázati összeg átutalását viszont mi végezzük. Sokszor egy új szereplő számára az adminisztráció bonyolultnak és nehéznek tűnhet. Mivel igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a kedvezményezettekkel, bátran fordulnak hozzánk, leginkább az elszámolással kapcsolatos dokumentációs feladatokkal.

– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a hazai, illetve az uniós támogatások aránya?

– 2019-ben hatvannégymilliárd forintnyi támogatás valósult meg az EMET közreműködésével, amely ötvennégyezer sikeres pályázatot jelent.

Az idei költségvetés nagyságrendileg szintén ennyi volt, s mivel a kultúra a legkiemeltebb támogatási terület, így a legnagyobb pénzügyi volumen is ide kötődik.

A három Európai Uniós projekt összességében három és fél milliárd forintot tett ki, azonban ezek jelentősége sem hanyagolható el, mivel fő hangsúllyal a határon túli magyarság felzárkóztatására irányultak.

Monszpart Zsolt korábbi tapasztalatai alapján elindította az intézmény átalakítását
Fotó: Kurucz_Árpád / Magyar_Nemzet

– Melyek azok a jelenleg futó programok a különböző támogatási területeken, amelyeket a legsikeresebbnek ítél meg?

– Nagyon fontosnak tartom a Nemzeti Kulturális Alaphoz tartozó programokat, amely egy jól bejáratott rendszert képezve, minden évben hasonló módon segíti a kultúra finanszírozását. Ugyanakkor személyes kedvencem Novák Katalin családügyekért felelős tárca nélküli miniszterasszony megbízásából általunk bonyolított Nemzeti Tehetség Program, amelynek köszönhetően éves szinten hárommilliárd-háromszázmillió forint eljuttatásában veszünk részt az ösztöndíjasok és tehetséggondozó szervezetek között.

Az óvodától kezdve egészen az egyetemig bezáróan juttatunk el támogatásokat a kimagasló eredményeket elért diákok, valamint mentoraik részére.

Emellett szintén a kultúra területén kiemelkedőnek bizonyul a Csoóri Sándor Alap, amely korábban ötmilliárdos, a koronavírus-járvány miatti megszorítások óta évente hárommilliárdos költségvetéssel segíti a népi kultúra, a népzene, a néphagyományok gondozását, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából kezel az EMET.

– A támogatási programok a külhoni magyarság számára is elérhetőek?

– Szívügyemnek tartom a határon túli magyaroknak való segítségnyújtás nemes küldetését. Személyesen is tapasztaltam, hogy milyen gondokkal küzdenek, sokan a mélyszegénységből próbálnak kikerülni.

A külhoniak körében is a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalságot kívánjuk megszólítani, hiszen ők abban a fogékony életkorban vannak, amelyben még kialakulhat az elköteleződés a nemzeti kultúra iránt. A hatékonyság fokmérője, hogy több mint háromszáz szervezettel vagyunk kapcsolatban ezen a téren.

– A közvetlen sikereken túlmenően, a külhoni programok hosszú távú jelentősége a nemzeti identitás megerősödésében is megmutatkozhat idővel.

– Nagyon fontos, hogy a határon túli magyarok érezzék az anyaország gondoskodását. Ez nem csupán az anyagiakról szól, hanem a szemléletmódbeli formálásról, a kultúra és a nemzeti értékek átadásáról, amelyeket ezek a fiatalok képviselni fognak és felnőttként majd tovább tudják adni a szűkebb környezetükben. A programok sikerességét mutatja a folyamatos visszajelzés is. Megható látni például, milyen nagyszerű emberi kapcsolatok kialakulásához vezet ez a tevékenység.

– Várható-e valamilyen változás a jövőben a támogatási rendszerben vagy a programokat illetően?

– Az Európai Unióban a következő hétéves ciklusban, valamint az EMMI-n belül is csökkenni fog a rendelkezésre álló forrás, így sokkal fókuszáltabban kell majd azokat a témaköröket megtalálnunk, amelyeket az unió is befogad. Az egyik ilyen az egészséges életmóddal kapcsolatos programunk, amely olyan részterületeket foglal magába, mint a kultúra, az oktatási módszertan, a sport vagy az egészséges értékrendek közvetítése. A mai fiatalság felé az interneten keresztül szűretlenül érkeznek a különböző – sokszor negatív – hatások, amelyeket szükségessé vált valahogy ellensúlyozni.

Több tízenezer fiatalt kívánunk megszólítani a járvány lecsengését követő időszakban különféle csereutazásokkal, az anyaország történelmi helyszíneinek bemutatásával.

– Főigazgatóként eszközölt-e valamilyen változtatást az intézmény életében?

– Az életem felét a versenyszférában töltöttem. Az itt szerzett tapasztalatok alapján megindítottam az intézet átalakítását, olyan módszertani elemekkel – mint például a teljesítményalapú foglalkoztatás vagy az ügyfél elégedettség mérése –, amelyek az állami szférában eddig jobbára idegenek voltak. Azonban már most szemmel látható, hogy a munkavégzés gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb.

Az elmúlt hónapokban elkezdődött az online rendszerek harmonizációja, és az NKA törvény módosítását is kezdeményeztünk, mely gyorsabbá teszi az ügymenetet. A feladatok eredményes elvégzéséért kapott visszajelzés motivációs erő számomra. Ugyanakkor egy emberarcú szervezetről van szó az EMET esetében.

A korábban már említett minőségi személyes kapcsolatok létrejötte legalább olyan fontos, mint az anyagi támogatás. Az ügyintéző tudja, hogy nem csak feladata, de érdeke is, hogy az általa kezelt pályázat sikeres legyen, és a pénz időben oda jusson a kedvezményezetthez, így más hangon veszi fel a telefont, másként válaszol az e-mailekre, az ügyintézési idő is lényegesen lecsökken. A munkatársaim megértik ezt a törekvést és együttműködnek benne. Számomra ez a legfontosabb visszacsatolás.