– A támogatási programok a külhoni magyarság számára is elérhetőek?
– Szívügyemnek tartom a határon túli magyaroknak való segítségnyújtás nemes küldetését. Személyesen is tapasztaltam, hogy milyen gondokkal küzdenek, sokan a mélyszegénységből próbálnak kikerülni.
A külhoniak körében is a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalságot kívánjuk megszólítani, hiszen ők abban a fogékony életkorban vannak, amelyben még kialakulhat az elköteleződés a nemzeti kultúra iránt. A hatékonyság fokmérője, hogy több mint háromszáz szervezettel vagyunk kapcsolatban ezen a téren.
– A közvetlen sikereken túlmenően, a külhoni programok hosszú távú jelentősége a nemzeti identitás megerősödésében is megmutatkozhat idővel.
– Nagyon fontos, hogy a határon túli magyarok érezzék az anyaország gondoskodását. Ez nem csupán az anyagiakról szól, hanem a szemléletmódbeli formálásról, a kultúra és a nemzeti értékek átadásáról, amelyeket ezek a fiatalok képviselni fognak és felnőttként majd tovább tudják adni a szűkebb környezetükben. A programok sikerességét mutatja a folyamatos visszajelzés is. Megható látni például, milyen nagyszerű emberi kapcsolatok kialakulásához vezet ez a tevékenység.
– Várható-e valamilyen változás a jövőben a támogatási rendszerben vagy a programokat illetően?
– Az Európai Unióban a következő hétéves ciklusban, valamint az EMMI-n belül is csökkenni fog a rendelkezésre álló forrás, így sokkal fókuszáltabban kell majd azokat a témaköröket megtalálnunk, amelyeket az unió is befogad. Az egyik ilyen az egészséges életmóddal kapcsolatos programunk, amely olyan részterületeket foglal magába, mint a kultúra, az oktatási módszertan, a sport vagy az egészséges értékrendek közvetítése. A mai fiatalság felé az interneten keresztül szűretlenül érkeznek a különböző – sokszor negatív – hatások, amelyeket szükségessé vált valahogy ellensúlyozni.
Több tízenezer fiatalt kívánunk megszólítani a járvány lecsengését követő időszakban különféle csereutazásokkal, az anyaország történelmi helyszíneinek bemutatásával.
– Főigazgatóként eszközölt-e valamilyen változtatást az intézmény életében?
– Az életem felét a versenyszférában töltöttem. Az itt szerzett tapasztalatok alapján megindítottam az intézet átalakítását, olyan módszertani elemekkel – mint például a teljesítményalapú foglalkoztatás vagy az ügyfél elégedettség mérése –, amelyek az állami szférában eddig jobbára idegenek voltak. Azonban már most szemmel látható, hogy a munkavégzés gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb.
Az elmúlt hónapokban elkezdődött az online rendszerek harmonizációja, és az NKA törvény módosítását is kezdeményeztünk, mely gyorsabbá teszi az ügymenetet. A feladatok eredményes elvégzéséért kapott visszajelzés motivációs erő számomra. Ugyanakkor egy emberarcú szervezetről van szó az EMET esetében.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!