Ez a sajátos „húzd meg, ereszd meg” játék egyetlen ponton volt következetes: tabuként kezelte és kezeltette a rendszer véres eredetét. 1956 és a szabadságharcot követő megtorlások nem válhattak nyilvános viták tárgyává. A cenzorok éberen figyelték az irodalmi célzásokat, és igyekeztek elejét venni azon hangoknak, amelyek szembe mentek a hivatalos állásponttal, hiszen ezek a fennálló „rend” alapját kérdőjelezték meg és kikezdték Kádár hatalmának legitimitását. Nagy Gáspárt 1985 tavaszán eltávolították az írószövetség titkári tisztségéből, miután megjelent Öröknyár; elmúltam 9 éves című, elementáris erejű verse. A Tiszatáj 1986-os júniusi számában közölte le A Fiú naplójából című poémáját, amely olyan súlyos következményekkel járt, amire a monori találkozó után egy évvel már senki sem számított: nemcsak az adott számot zúzatták be, de fél évre még a lapot is betiltották.
A hatalom reagálása feltehetően Kádár személyes érintettsége miatt volt ennyire drasztikus: a főtitkár magára ismert a vers első sorában megjelenő júdásfában. Úgy gondolta, hogy a költő Nagy Imre és a forradalom árulójának nevezi őt, pedig a költemény nem kifejezetten 1956-ról szólt, hanem a jelenről. A Kádár-rendszer morális válságát írta le, egy általános és igen éles társadalmi-politikai kritikát fogalmazott meg.
A szerkesztőséget lezárták, a szerkesztők – Vörös László, Annus József és Olasz Sándor – ellen pártfegyelmi eljárást indítottak. 1987 januárjában új szerkesztőbizottságot állítottak a lap élére, amelyet a korábbi szerzők többsége bojkottált. De hiába volt a nyílt ellenállás, a Pen Klub és az írószövetség tiltakozása, a régi szerkesztőgárda csak 1989-ben térhetett vissza a szegedi folyóirat élére. A Tiszatáj a Kádár-rendszerben a nemzeti ellenállás egyik szellemi bástyájának szerepét töltötte be, 1986-os betiltása pedig az összeomlóban lévő kommunista diktatúra egyik utolsó próbálkozása volt a totális kontroll gyakorlására.
Borvendég Zsuzsanna (Tudományos munkatárs, Történeti Kutatóközpont, Magyarságkutató Intézet)
Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet oldalán olvasható el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!