Babzsákon fekve Mozartot hallgatni

A poprock, a punk és a metál műfajokra építő hazai tömegrendezvényről, a Sziget Fesztiválról nem a komolyzene jut először az eszünkbe, pedig idén tizenkilencedik éve voltak jelen az eseményen nehezebben emészthető programok. A Magyar Zene Háza klasszikus zenei és dzsesszkoncertekkel, workshopokkal szórakoztatta az érdeklődőket, méghozzá nagy sikerrel. A telt házas programok titka a környezetben keresendő: a babzsákos, laza stílus segítségével a szervezőknek sikerült megtalálniuk azt a pontot, ahol a komolyzenei és a fesztiválhangulat találkozik egymással.

Buzna Viktor
2019. 08. 15. 7:29
null
A tömegrendezvény laza hangulatába jól illeszkednek a klasszikusok is Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy bizonyos kor felett a Sziget Fesztiválnak inkább a rossz, semmint a jó oldalát látjuk. A közönség idegesítő tömegnek hat, szeretett zenekaraink jobban szólnak otthon, a kanapén hallgatva, mint a nagyszínpad előtt, és az egykor a szabadságérzést adó, nonkonform létforma is csak por és sár, amitől jobb lenne mielőbb megszabadulni. Szerencsére a szervezők gondolnak az ilyen ­generációs problémákra is, ezért a tömegrendezvényen biztosították a lassabb, nyugodtabb szórakozás feltételeit. A nagyszínpadtól tisztes távolságra, a múzeumnegyed és a vándorcirkusz szomszédságában fekszik a Magyar Zene Háza, amelynek kicsit megtévesztő a neve.

Folklór helyett itt klasszikus zenei és dzsesszelőadókat hallgathattunk meg, hajnalban pedig fülhallgatók segítségével szakadhattunk ki a könnyűzenei zsongásból. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a hely hangulata avítt lett volna. Az eldugott tisztáson felállított, boltíves színpad alkalmazkodott környezetéhez. A fényfestett szerkezet alatt babzsákokon elterülve élvezhettük az aktuális előadást, a hangosítással a zene a helyszín szűk környezetét is elérte. A színpad mögött egy gigantikus lemezjátszó, és a hozzá tartozó hangfalakat ábrázoló installáción is hevertek fesztiválozók, de népszerűek voltak a színpad mellett felállított, szúnyoghálós szeparék is. Szintén szembeötlő volt a sok sátor. A Magyar Zene Háza egy fesztiválon ideális táborhely, hiszen a sziget azon kevés pontja közé tartozott, ahová alig hallatszott el a központi helyszínekről ömlő zene.

– Láttuk, hogy klasszikus zenei színpad készül, ezért lecsaptunk a helyre – mondta egy német férfi. A társaság kempingjéhez egy filmzenéket feldolgozó vonóskoncert alatt csatlakoztam. Gabriel és társai Bonnból indultak fesztiválkörútra, és bár a negyvenes éveiket taposták, azt leszögezték: nem a ­dzsessz és klasszikus zene iránti rajongásuk hozta őket Budapestre. – Punkrockot hallgatunk, egy bécsi fesztiválról jöttünk át a Szigetre – mondta egyikük. Ez volt az első látogatásuk a magyar fesztiválon, választásukat egy szomorú tragédia előzte meg. – Egy barátunk évek óta tervezte a Szigetet, tavaly azonban motorbalesetben meghalt. Ezért is döntöttünk úgy, hogy idén útba ejtjük a fesztivált – folytatták. – Bár voltak közöttünk, akik aggódtak a klasszikus zene miatt, végül jó döntésnek bizonyult. Többet kapunk belőle, mint amennyit élveznénk, de legalább nincs tömeg, nem esnek át a sátrainkon, és a zene pihenésre tökéletes – tették hozzá.

A tömegrendezvény laza hangulatába jól illeszkednek a klasszikusok is
Fotó: Bach Máté

A koncert után egy némafilm vetítése következett, a megkopott képeket egy zenész zongorán kísérte. Rövid szünet után pedig a megszokott, esti dzsesszkoncert ideje jött el, a zenekar hangolása, a gyülekező közönség halk zsongása adott életet a helynek. – Tudatos döntés volt, hogy a helyszínt pihenésre, lazításra alkalmas környezetté alakítjuk ki – mondta lapunknak Kádár-Csoboth Judit, a Magyar Zene Házának színpadmestere. Hozzátette, az első napokban inkább véletlenszerűen érkeztek a vendégek, de azt tapasztalták, hogy gyorsan megjegyzik a koncertek, programok időbeosztását. – A fesztivál végére kialakult egy társaság, amely célzottan kereste fel a Magyar Zene Házát – folytatta. Ennek köszönhetően a héten szinte végig telt ház volt, Kádár-Csoboth szerint generációtól függetlenül jöttek az érdeklődők. – Sőt, a látogatóink nagyobbrészt fiatalokból, huszonévesekből álltak – mondta a színpadmester.

Régi koncepció, hogy a Sziget Fesztivál lazítós, „chill-out” helyszínén, a legtöbb könnyűzenei fesztivállal szemben, klasszikus zene szóljon. Zsoldos Dávid, a program kezdeményezője tizenkilenc éve szervezi a komolyzenei helyszínt az eseményen. – Eleinte csak komolyzenei koncertek voltak, majd évről évre növekedve, helyszín- és névváltoztatások után jutottunk el a mostani programhelyszínre – folytatta Zsoldos Dávid. A szervező elmondta: koncepciójuk lényege, hogy a fiatalok, a húszas éveiben járó „Sziget-generáció” fesztelen hangulatban ismerkedhessen klasszikusokkal, nehezebben emészthető, minőségibb zenével. – Sikerült beillesztenünk a programunkat a fesztivál laza hangulatába – mondta Zsoldos Dávid, aki szerint ebből is látszik, hogy a klasszikus zene egyáltalán nem korkérdés. – Nem kell kiváló akusztikájú koncertterem ahhoz, hogy mondjuk Mozart egyik szimfóniáját élvezzük. Élményt adhat egy kényelmes babzsákon elnyúlva is – mondta a szervező.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.