II. József uralkodása idején Bécsben járunk, itt él és alkot Mozart. Az a Mozart, akit környezete kritizál, elutasít és bánt. Egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását. Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében aljas féltékenységgé dagad, és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit és elsöpörni életművét.
A József Attila Színház évek óta igyekszik színesíteni palettáját, előadásainak hangvételével megszólítani a fiatalabb közönséget. Az Amadeus minden bizonnyal méltón illeszkedik a sorba. A helyenként vulgárisnak tűnő, extravagáns, de nem öncélúan profán és mai előadás izgalmas és tartalmas színházi élménynek ígérkezik. A darab által felvetett kérdések napokig üldözik az embert: a középszer és zsenialitás harcáról; erényről, művészlétről, moralitásról, gátlásokról és azok hiányáról.
Az Amadeus minden érzékre hat: a rekeszizmokra éppúgy, mint az intellektusra. Míg egyik pillanatban a fájdalomtól nyeldessük könnyeinket, addig a másikban a zenei élmény homályosítja el tekintetünket. A jutalomjátéknak beillő szerepekben Fila Balázst (Salieri), a Gundel-díjast Tasnádi Bencét (Mozart) és Kónya Merlin Renátát (Constanze) láthatjuk.
Fila Balázs és Tasnádi Bence
Fotó: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház
