Különös házasság Széll Kálmán módra

Széll Kálmán 1863-ban feleségül vette Arany János leányát, Juliannát. Széll Kálmán Vörösmarty Mihály Ilona lányát vette feleségül a kiegyezés évében, 1867-ben. Hogy lehet ez?

Faggyas Sándor
2021. 03. 02. 7:15
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XIX. századi magyar történelem és irodalom iránt érdeklődő honfitár­saink közül bizonyára jó néhányan olvastak arról, hogy a dualizmus korának egyik legjelentősebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke, Széll Kálmán a magyar romantika legnagyobb költője, Vörösmarty Mihály Ilona lányát (Deák Ferenc gyámleányát) vette feleségül a kiegyezés évében, 1867-ben. Azt azonban vélhetően kevesebben tudják, hogy Széll Kálmán 1863-ban feleségül vette a sokak szerint legmagyarabb költő – aki a magyar nyelvből utánozhatatlan, felülmúlhatatlan aranyhegyet varázsolt –, Arany János leányát, Juliannát.

Arany Juliska
Fotó: Wikipédia

Hogyan? – kérdezheti csodálkozva a jámbor olvasó. Ilyen széllelbélelt volt magánéletében a kiváló államférfi? Holott nem volt – vagy lett volna – semmi különös abban, hogy Széll négy éven belül másodszor is megházasodik, miután 1865 végén súlyos betegségben, hirtelen elhunyt az alig huszonnégy éves Arany Juliska. Arany János megözvegyült veje néhány év múlva másodszor is feleségül vett egy ifjú hölgyet… csakhogy nem Vörösmarty Ilonát!

Milyen titok lappang itt? A megfejtés egyszerű: ez a Széll Kálmán nem azonos azzal a Széll Kálmánnal – két (meglehetősen) különböző személyről van szó.

Vörösmarty Ilona
Fotó: Wikipédia

Az Arany Juliskával összeházasodó fiatalember református lelkész volt Nagyszalontán, ahol a Toldi írója született, nevelkedett, családot alapított, élete első felét leélte, s miután családjával elköltözött, élete végéig visszavágyódott szeretett szülővárosába. Az ő veje volt az, aki közvetlenül a nagy költő halála után, 1882 októberében felvetette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum megalapításának gondolatát, s 1894-ben az ő elnökletével alakult meg az Arany Emlékegyesület, amelynek oroszlánrésze volt a legendás – elsőként Petőfi által rajzban és versben is megörökített, majd Arany által is megverselt –, romos Csonkatorony megvásárlásában, restaurálásában, kibővítésében és berendezésében. Az 1899 nyarán felavatott emlékmúzeum az Arany Jánosra vonatkozó tárgyi emlékek, relik­viák legjelentősebb gyűjtő- és megőrző helye mind a mai napig, s az Arany-kultusz fő zarándokhelyévé vált. Ez a kilenc évtizedet megélt, nagytiszteletű Széll Kálmán lelkész (később esperes) úr fő érdeme.

A nála öt évvel fiatalabb, „Magyarország főbábájának” is nevezett Széll Kálmán, a külföldön is nagy megbecsülésnek örvendő bankár és szabadelvű reálpolitikus lényegesen ismertebb és jelentősebb alakja történelmünknek. Különös véletlen, hogy a névrokonságon és a két nagy említett nemzeti költőnkhöz fűződő rokonságon túl más is összeköti őket. A százhárom éve elhunyt kiváló hírlapíró-publicista, a politikus Széll egyetemi évfolyamtársa, Halász Imre írta meg először, hogy a két férfiú egymásnak vérrokona is volt, ugyanis mind a ketten a Vas vármegyei dukai és szentgyörgyvölgyi Széll család leszármazottai.

Széll Kálmán szobra pénzügyminiszterről elnevezett téren a főváros II. kerületében

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

E jeles nemesi família egyik tagja a XVIII. század második felében Bihar vármegyébe, a Bocskai fejedelem református hajdúi által alapított Nagyszalontára költözött. A nyugat-dunántúli katolikus Széll család e sarjai a XIX. században már reformátusok voltak, így a református lelkész könnyen beházasodhatott a református Arany családba.

A két Széll Kálmán, a katolikus politikus és a református esperes Halász szerint nemcsak tudomással bírtak a köztük fennforgó rokonságról, de tartották is, s a miniszterelnök hivatali idejében, Budapesten érintkeztek is egymással… Talán rég elhunyt apósaikról is szót váltottak olykor, akár Vörösmarty Ilona társaságában. Ami azért sem elképzelhetetlen, mert éppen abban az esztendőben nyitotta meg az Arany-emlékmúzeumot – országos ünnepség keretében – a nagyszalontai Széll Kálmán, amikor távoli rokona Budapesten a Magyar Királyság miniszterelnöki székébe ült. Jó lenne hát, ha nem fújná el a szél az emléküket.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.