Nekem némileg céltalannak tűnik lemezt kiadni, lévén megszűnt a lemezpiac. Kedves Péter sietett megjegyezni: a Belau mindig is az önkifejezésről, nem pedig a kasszasikerről szólt.
– Ami bennünk van, azt zenében, gondolatiságban igyekszünk átadni – fogalmazott, s hozzáfűzte: rétegzenét játszanak, amire külföldön nagyobb az érdeklődés, mint itthon, ennek megfelelően a csapat az elmúlt években többet lépett fel a határainkon túl. Ráadásul a külhoni kritika komolyabban foglalkozott a zenekar legutóbbi számaival, illetve neves rádióadók játszották a szerzeményeiket.
– Nincs magyar nyelvű dalunk, bár sokan javasolják, ezután sem tervezünk ilyet. Sokkal könnyebb érvényesülni magyar szövegű szerzeményekkel, mi mégis a nehezebb utat választottuk. Komoly célunk, hogy vigyük valamire külföldön, és igyekszünk ehhez tartani magunkat – mondta a zenész, aki a koronavírus kapcsán megjegyezte: biztos sokkal nehezebb lesz a határokon kívül fellépni.
Szerencséjükre nem főállású muzsikusok, így a kényszerpihenő alatt sem jutnak koldusbotra. A másik alapító, Buzás Krisztián jogász, Kedves Péter pedig PR-ral foglalkozik, valamint más zenekarokat menedzsel, tehát a zeneiparban dolgozik.
Kedves Péter és Buzás Krisztián együttesének nemzetközi karrierépítését a Hangfoglaló program támogatja
Fotó: Farkas Christián
A Belau nemzetközi karrierépítését a Hangfoglaló program zenei exportirodája, a Hots (Hungarian Oncoming Tunes) támogatja. Ennek köszönhetően az együttes többek között olyan zenei eseményeken jelenhetett meg, mint a barcelonai Primavera fesztivál.
Az elektronikus hangzások mellett rendre megjelennek dalaikban természetes hangszerek, sőt Kedves Péter elárulta: a komponálás élő hangszereken zajlik.
– Gitáron, zongorán születnek a számok, azonban az elektronika nagyobb mozgásteret biztosít.
Itthon nemigen akad hasonló stílusban játszó együttes. Így, amikor felmerül a kérdés, kikkel lépjenek fel Magyarországon, rendre az a megoldás adódik, hogy külföldi csapattal.
– A korábbi magyar zenekarok közül, azt szokták mondani, talán a Yonderboi-jal fedezhetők fel párhuzamok – mondta Kedves Péter.
Második lemezük, az előzőhöz hasonlóan, tematikus. Míg azt a mediterrán hangulat fogta egybe, a mostanit a karibi térségre jellemző hangszerek, hangszerelés, törzsi dobtémák jellemzik.
– De nem világzene – szúrta közbe, majd mesélt az együttes talányos nevéről.
Eredetileg egy duót alkottak gyermekkori barátjával, Buzás Krisztiánnal, akivel a földrajz közös kedvencünk volt. Rengeteget bújták a világtérképet. Találtak egy Palau nevű szigetországot a polinéz térségben.
– Ezt, a számunkra kultikussá vált nevet szerettük volna adnia zenekarnak, ám mivel földrajzi név, használata akadályokba ütközött. Belau az ország neve palaui nyelven – magyarázta Kedves Péter.
A zenészek a hangzás mellett látványban úgyszintén maximalisták.
– Az első pillanattól kezdve fontos nekünk, hogy vizuálisan legalább olyan igényesek legyünk, mint zeneileg. Ez a fajta muzsika még inkább követeli, hogy átadható legyen egy hangulat, s erre nagyon jól rá szoktak erősíteni a klipek, de ezt a célt szolgálhatja egy lemezborító vagy egy koncertplakát is. A két társaság, akikkel dolgozni szoktunk, Szabó Péterék és Damokos Attiláék, pontosan érzik, mit szeretnénk átadni.
