Pórázon

Új szakaszba lépett a kínai társadalmi kreditrendszer előkészítése. Az idei évtől kezdve a szabálytalankodók büntetésre számíthatnak. Jelenleg tizenkét nagyvárosban és környékén tesztelik az állampolgárokra vonatkozó pontrendszert, a tapasztalatokat jövőre összegzik, a rendelkezéseket összehangolják, majd az ország egész területén kötelező érvénnyel bevezetik.

Zöldséggel-gyümölccsel feltöltött meleg vizes fürdő egy kínai szállodában. Elvárt társadalmi viselkedésformák Fotó: Reuters

Mi is az a társadalmi kreditrendszer? A Kínai Kommunista Párt 2014-ben határozott arról, hogy meg kell alkotni azt a rendszert, amely jutalmazza azokat az állampolgárokat, akik a társadalmi együttélésben helyes magatartást követnek, és bünteti azokat, akik ez ellen vétenek.

A párt a jó magaviseletre akarja „oktatni” az egész társadalmat. Ha a párt úgy dönt, akkor ez úgy is lesz: a pekingi kormány is magáévá tette a javaslatokat. A rendszer azt tükrözi, hogy a közösség érdeke megelőzi a személyes jogokat. Az elképzelések szerint ez megbízhatóbbá, erősebbé teszi az egész kínai társadalmat, aminek következtében előbb-utóbb az 1,3 milliárd ember java jó állampolgárként, példásan fog viselkedni. Az elv egyszerű: jól viselkedsz, és a rendszer megjutalmaz, míg ha nem helyénvalót teszel, akkor hátrányba kerülsz. Hogy mikorra? Kínának van ideje ezt és még sok mást is kivárni. Jó úton halad a megvalósulás felé az egypárti rendszerek régi álma, a polgárok tökéletes ellenőrzése.

Büntetés és jutalom

Tegyük a szívünkre a kezünket, bizony nemegyszer nálunk is azt várnánk, hogy valamiféle nem látható, felső hatalom mégiscsak koppintson az orrára a szabálytalankodóknak, akik kirívóan sértik a normális együttélés elveit. A sorban előretolakodók, utakon ön- és közveszélyesen közlekedők, a zavartalanul szemetelők vagy például az adóelkerülők ezentúl mind-mind azzal számolhatnak, hogy megjelenik a társadalmi viselkedéstan minősítésében a fekete pont.

Először beszéljünk azokról, akik Kínában példás magaviseletükért előnyökre számíthatnak. Az önkéntes társadalmi munkáért természetesen jár a pluszpont, csakúgy mint ha valaki donorszervet ajánl fel, vagy vért ad másoknak. Mire számíthatnak cserébe ezek az állampolgárok? Előnyt élveznek a szociális lakáskiutalásnál, és előre helyezik őket a jobb felsőoktatási intézménybe való felvételnél. Külföldi turistaútra is számíthat az, aki jó állampolgárként viselkedik. Sőt olcsóbban juthat tömegközlekedési bérlethez, előbbre kerül kórházi várólistákon, és örömmel tapasztalhatja, hogy a műtétért is kevesebbet kell fizetnie.

Milyen büntetés vár a renitensekre? Már vannak „eredmények”, amelyeket a brit sajtó ismertetett. A tavaly kihágásokat elkövetők közül 23 millió kínai nem válthat jegyet repülőre vagy a kínai nagy sebességű vasútra. Az előző évi mutatóhoz képest ez ötmilliós növekedés úgy, hogy csak 12 nagyobb körzetben üzemel a rendszer. A jegyvásárlásnál elég tolakodni, a vonaton és a repülőn más helyét elfoglalni, és ott nem „a társadalmilag elvárt módon viselkedni”, például a padlóra köpni.

Szintén tavalyi adatok szerint 128 személy olyan nagy összeggel tartozott az adóhivatalnak, hogy megtiltották számukra az ország elhagyását. Akik sorozatosan késnek a közszolgáltatások számlájának rendezésével, azok is hasonló megvonásokra számíthatnak. Tény, hogy 3,5 millió adózó annak hatására fizette be adóhátralékát, hogy a kínai NAV megfenyegette őket pontlevonással. De ez jár azért is, ha valaki nem a dohányzásra kijelölt helyen gyújt rá, például gyaloglás közben füstöl. Valószínűleg ez lesz a vezető ok a pontlevonásokban, ugyanis Kínában rengetegen dohányoznak. Természetesen a kábítószer-fogyasztásért nemcsak „fekete pont” jár, hanem súlyos börtönbüntetéssel is „orvosolják”.

Jelenleg többnyire az önkormányzatok határozzák meg azokat a szabályokat, amelyeket ildomos betartani. Jövőre lesz ezeknek az elvárásoknak az országos összefésülése, megnézik, hogy mi vált be, és hol kell még javítani a rendszeren, mielőtt kiterjesztenék egész Kínára a viselkedési kódexet. Még az sem biztos, hogy teljes egészében átkerül az országos szabályozásba a kutyatartás Jinan városbeli rendszere, de van rá esély. Itt aki kutyát tart, az biztos – számolt be róla a Franceinfo francia rádióállomás –, hogy rendelkezik 12 kreditponttal, ugyanis ez elengedhetetlen a gazdivá váláshoz.

Kétszázmillió kamera

A tulajdonos csak 18. életévét betöltött személy lehet, közterületeken állandóan magánál kell tartania azt az igazolványt, hogy jogosult kutyát tartani. A túl nagy testű ebekkel sem lehet megjelenni bármely közterületen, a tulajdonosnak ügyelnie kell a futtatóra, ahol sétáltatja ebét. Ha valaki fittyet hány a rendeletre, akkor akár 65 eurónak megfelelő jüant is fizethet, és természetesen pontlevonással is sújtják. Ha valaki póráz nélkül sétáltatja vagy másfél méternél hosszabb száron tartja blökijét, akkor azonnal büntetőpontot kap, csakúgy mint ha elfelejti beoltatni. Ha társadalmi kreditpontjai elfogynak, akkor a hatóság azonnal elkobozza a kutyáját.

Büntetőpontokat kaphat az a személy, aki hamis híreket terjeszt az interneten, sértő véleményt tesz közzé. Ugyanez jár a vállalkozásoknak, amelyek félrevezető reklámokat alkalmaznak. Ugyanis nemcsak a kínai állampolgárok, hanem vállalkozások is részt vesznek a kreditrendszerben. Ha elegendő számú panasz gyűlt össze egy kínai céggel szemben, annak el kell szenvednie a pontlevonást, súlyosabb esetben pedig a feketelistára való felkerülést, amely lerombolhatja a vállalatról eddig kialakult képet. Erre azért van szükség, hogy visszaállítsák a bizalmat a kínai gazdaságban, ahol igen elterjedt a korrupció.

Zöldséggel-gyümölccsel feltöltött meleg vizes fürdő egy kínai szállodában. Elvárt társadalmi viselkedésformák
Fotó: Reuters

Mily módon és milyen eszközökkel fogják ellenőrizni a társadalmi kreditrendszert? Jelenleg is zajlik 200 millió (!) kamera kihelyezése a kínai közterekre, tömegközlekedési járművekre, szórakozóhelyekre, stadionokba. Ha ez elkészül, akkor valóban elmondhatják, hogy a Nagy Testvér figyel téged. A különböző központokba befutó képeket azonnal mesterséges intelligenciával rendelkező gép tekinti át, és ha bárminemű szabálytalanságot észlel, azt azonnal „félreteszi” további elbírálásra. Szinte hihetetlen az arcfelismerő rendszerük, amely kínai találmány, és az egész rendszer alapja: egy arcvonást egymilliárd ember közül két másodperc alatt tud azonosítani.

A 2014-ben kisvállalkozásként indult cég ma már kétezer alkalmazottat foglalkoztat, mesterséges intelligenciával a kínai közlekedésben részt vevő háromezer típusú gépkocsit tud megkülönböztetni. Utána pillanatok alatt társul ehhez a képhez az akta, amellyel a hatóságok rendelkeznek az adott személyről: a biometrikus azonosítói, az összes iratszáma, járműjének rendszáma, a társadalmi pontrendszer állapota, állása és keresete, volt-e büntetve, milyen bűncselekményekben vett részt, a befizetendő számlák állapota, van-e bankhitele, és számtalan orvosi jelentés összegzése. És ha van róla titkosszolgálati anyag, az is feltárul az arra jogosultak előtt. A különböző minisztériumoknak létre kell hozniuk a kreditrendszerrel foglalkozó osztályokat, amelyeknek a vitás ügyekben kell majd igazságot szolgáltatniuk.

Ha nagyon utána akarnak nézni valakinek, akár még a vásárlási szokásait, kedvteléseit is áttekinthetik. Elég betáplálni a nagy kínai internetes óriáscégek, a Baidu, az Alibaba és a Tencent vevőlistáiba a nevét. Az idén eléri Kínában a 750 milliót az internethasználók száma, az aktív korúak majd mindegyike fenn van a hálón. A nagy internetes vállalkozások már alkalmazzák is a kreditrendszer áldásait, külön kedvezményeket nyújtanak a „becsületes” vásárlóknak, és bankok állnak sorba azért, hogy kedvező hitelekkel bombázzák a reménybeli ügyfeleket, akik szinte biztosan visszafizetik a kölcsöneiket.

Mi a jó, mi a rossz?

Kína már az orwelli látomást is meghaladó ellenőrzésnek az előszobájában van? – teszik fel főleg Nyugaton a kérdést a szakértők. Az biztos, ha kiteljesedik a társadalmi kreditrendszer, a hatalom hihetetlenül átfogó információkhoz jut majd hozzá. Ő határozza meg a szabályrendszer kritériumait, azt, hogy mi számít jónak, és mi elítélendőnek. De vajon nem ez a szándékuk a „fejlett nyugati társadalom” egyes irányítóinak is? Talán errefelé nem készítenek a gyanúsakról dokumentációt?

A 2001. szeptember 11-i Amerikát ért támadások után nem véletlenül kötelezték a hazafias törvényben, a Patriot Actben a személyes adatok kiadására a nagy internetes cégeket. Vagy ott van az Edward Snowden által nyilvánosságra hozott, az egész világot behálózó telefonlehallgató rendszer. A világnak ezen a felén nem keresztelték el társadalmi kreditrendszernek, de az kétségtelen, hogy a hatóságok a terrorizmus elleni harcban enélkül nehezebben boldogulnának. Csak épp az dühítő, hogy a különlegesen ellenőrzött személyek pont a merényletük előtti időszakban kerülnek le a szigorú megfigyelés alá vontak listájáról.

Miként fogadják a kínaiak a kreditrendszert?

A helyszíni beszámolók alapján többnyire elégedetten szemlélik a tesztüzemet, nagy többségében támogatólag fogadják a rendszert, de valójában még nem tapasztalták meg az „áldásait” vagy azt, amikor visszaélnek vele. A brit The Guardian napilap idéz egy kínai ellenzékit: „Ez tökéletesen tükrözi a kínai nép lelkiállapotát: csukd be szemed, dugd be füled! Alig ismerik a külföldet, illúzióvilágban élnek.” Ázsiában a személyes szabadság mindig alárendelődik a közösség érdekének, ami általánosan elfogadott. A bűnösnek meg kell bűnhődnie, és a jó a végén elnyeri jutalmát – ez az elv áthatja az egész kínai társadalmat.