Kiskabát, nagykabát

Egy ausztrál dizájner Andy Benke tizennégy belső zsebes kabátot készített, hogy kicselezhetők legyenek a fapadosok csomagmegkötései.

Lassan kezdődik a légitársaságoknál a nyári charteridőszak, amikor a nyaralók gyakran szeretnék túlméretes csomagjaikról elhitetni a stewardessekkel, hogy azok csak a vámmentes üzletben (duty free) vásárolt parfümök miatt nagyobbak a megengedettnél. A Wizz Air felmérése szerint a hasonló viselkedés évente több mint tízezer járat késését okozza. Ezt megelőzendő a társaság úgy alakította repülési szabályzatát, hogy egy darab 40 × 30 × 20 centis kézitáska vihető fel ingyenesen a gépre, illetve egy kisebb csomag is, amely lehet a duty free-s bevásárlás, takaró vagy akár pulóver – szerepel közleményükben. Ez utóbbi azonnal bősz kommentfolyamot váltott ki a netezőkből. Volt, aki jót derült a Wizz Air pofátlan lehúzásnak számító intézkedésén, de volt olyan kismama is, aki azt kívánta a cég vezetőinek, hogy utazzanak egy hónapig saját járataikon a legolcsóbb jeggyel, ami után „rögtön visszakapnánk a kisbőröndök ingyenességét”.

Más inkább egy ausztrál fejlesztést ajánlott. A dizájner Andy Benke olyan kabátot készített, amely 15 kiló csomagot képes tárolni, így a gyakori utazók probléma nélkül juthatnak fel a fapados járatokra, nem kell pluszpénzt fizetniük a megengedettnél nagyobb vagy súlyosabb bőrönd miatt. A hosszú fekete kabátban két laptop, egy tablet, két pár cipő, egy farmer, öt póló, egy pulóver és egy kamera fér el a megfelelő zsebekben. Összesen tizennégy(!) belső zsebet varrtak a kabátra, de annak hosszúsága változtatható is, ha nem lenne annyi holmink. Ha pedig egyáltalán nincs szükség a kabátra, akkor egy düftin utazótáskába csomagolható össze.

Andy Benke a közösségi finanszírozó oldalon, a Kick­starteren gyűjtött tél végén és tavasszal pénzt a projekthez, közel harmincezer dollárt sikerült összeszednie, amelyből már meg is kezdte az első termékek gyártását. Nyilatkozata szerint a kabáttal bármelyik utas – akinek elege van a fapados légitársaságok irreális csomagárazásából – megteheti, hogy a táskában cipeli csomagjait, majd mielőtt beállna a beszálláshoz a sorba, átpakolja a holmiját a kabátzsebekbe, de már a repülőn visszapakolhat a táskába.

Egyszerűbb kivitelben Magyarországon is láthattunk már hasonlót. Gyakori például, hogy a felszállók úgy néznek ki, mint a Michelin-baba, mert nem fértek bele a súlyhatárba, ezért felvették az összes ruhájukat, ami csak rájuk fért. A három nadrág, az öt pulóver és a két kabát persze nem túl csinos, és a stewardessek is rögtön tudják a beöltözés okát, de nem tehetnek semmit.

Jómagam egyszer Londonból hazajövet három vastag sálat fontam össze, mert azok már nem fértek el a felvihető bőröndben. Nem volt túl kényelmes, de legalább nem fáztam a gépen. Az egyik útitársam azonban a teljes ruházatát magán hordta, mivel a bőröndje DVD-kkel és számítógépes játékokkal volt tele. Ebből vajon hány férne el az ausztrál kabátban?