A festőművész cseléd

A filmes mustra első helyezettje Deák Andrásnak A 102 éves Juliska néni története című filmje lett.

Kovács Mária modellt áll Tornyai Jánosnak Forrás: Mári, a nagy festő árnyékában című film

A 102 éves Juliska néni története, a Mári, a nagy festő árnyékában, a Virágkoszorús fakereszt és a Három a magyar igazság című rövid­film bizonyult a legsikeresebbnek a hatodik alkalommal megrendezett szatmárcsekei Kulturális Filmek Fesztiválján, amint erről lapunk szeptember 4-i számában tudósítottunk. Kár, hogy az eredményeket lapzártánkig sem a rendezvény honlapján, sem Facebook-oldalán nem tették közé, ezért ezek legfőképpen „szájról szájra” és a közösségi oldalakon terjedtek, együtt a versenyművek megosztásaival.

A megméretés címe: Helyi magyar kultúra a Kárpát-medencében, és bizonyos körökben, régiókban, így a Székelyföldön is nagy volt iránta az érdeklődés. A beküldött félszáz alkotás közül harminc felelt meg a technikai elvárásoknak, ezeket a fesztivál YouTube-csatornáján nézhette és nézheti meg a nagyérdemű. A szakmai zsűri elé – amelynek elnöki tisztét Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező töltötte be – a legtöbb közösségi aktivitást elérő alkotások kerültek.

A döntőbe 22 mű jutott be. Olyan filmes tudósításokról, kulturális, ismeretterjesztő rövidfilmekről van szó, amelyek hossza nem haladja meg az öt és fél percet, 2019. szeptember 1. és 2020. június 26. között készültek, és a Kárpát-medence magyarok lakta területeinek kulturális értékeivel foglalkoznak.

A filmes mustra első helyezettje Deák Andrásnak A 102 éves Juliska néni története című filmje lett.

Második helyen Borbás Edina rendező és Németh László operatőr alkotása, a Mári, a nagy festő árnyékában című filmje végzett, amely a Tornyai János festőművész mellett szolgáló naiv festőnő személyét mutatja be a hódmezővásárhelyi múzeum munkatársainak közreműködésével. Fő mondanivalója, hogy a Párizsból hazatérő, Hódmezővásárhelyen letelepedő nagy művész árnyékában 14 éven át dolgozott egy nő, Kovács Mária, aki húszévesen szegődött el mellé cselédnek, de az alkotó beleszeretett.

Mivel a vonzalom kölcsönös volt, Mári is elkezdett festegetni. Hatszáz kép maradt utána, ezek Tornyai János hagyatékában maradtak fenn, és a mai napig a róla elnevezett múzeum gyűjteményének részét képezik.

Kovács Mária modellt áll Tornyai Jánosnak
Fotó: Mári, a nagy festő árnyékában című film

Szintén népszerűnek bizonyult a harmadik helyet megszerző Zsigmond Attila és a Rex Videó Virágkoszorús fakereszt című produkciója. A film a gyergyóalfalviak gyalogos búcsújárását követi végig Csíksomlyóig, illetve vissza Balázs József festőművész kalauzolásával, aki 1992-ben élesztette újjá a zarándoklatot. Ő fejti ki a riportban, hogy a keresztalja a békéről szól, és belső késztetésből fakad.

Balázs József kritikát is megfogalmaz, amikor kijelenti: előfordul, hogy semmitmondó prédikációkkal intézik el a Csíksomlyón összegyűlt híveket, ezért mindig kíváncsian várják, ki lesz a szónok. Jóllehet a felvételek kissé amatőrök, hiteles képet nyújtanak arról, hogy mára a székely is levetette viseletét, átvette a csiricsáré kortárs szokásrendszert.

A közönségdíjat a döntőbe jutott versenyfilmek közül a legnépszerűbb videó érdemelte ki, a Brazíliában élő Costa Henryco Három a magyar igazság filmje. Henryco üknagyszülei Trianon miatt kényszerültek arra, hogy elhagyják Magyarországot, ahová sosem térhettek vissza. A fiatalember három történetet mond el filmjében. Megtudjuk, mit érzett, amikor Magyarországra érkezett, majd azt is, hogy beleszeretett egy magyar lányba, megtanulta elkészíteni a világ legfinomabb lecsóját, és részt vett a Rákóczi-programban, amely hatalmas élményt jelentett számára.

Az említetteken kívül több ezren tekintették meg a Hanghullámok – Beszélgetés Lajkó Félixszel, A lovak csodája, Jóska, az értelmiségi paraszt, A kanalas falu és a Rákóczi-kultusz Kárpátalján című kisfilmeket.