Mexikóban és Párizsban medvéhez illőbben bánnak a plüssállatokkal: számos kávézó teraszán csücsülnek, hogy elfoglalt székeik jelezzék, mi a helyes távolság vírushelyzet idején. Arról kevésbé szól a fáma, hogy vajon szegény mackók napi hány fertőtlenítésen esnek át, miután a kislányok igen szeretik megölelgetni az összes macit. Nagyszerű a forró csokoládét és a croissant-t egy szőrös barát társaságában elfogyasztani, biztonságos távolságban a hús-vér emberektől, de ha az a szőrös barát minden hús-vér embertől hordoz magán némi szuvenírt, a kezdeményezés vajmi keveset ér.
Erre a figyelmetlenségre az sem mentség, hogy a párizsi mackók karrierje jóval a vírus előtt kezdődött. A város Gobelins negyedében egy helyi könyvárus, Philippe Labourel 2018 júniusában rakott ki először óriásmacit üzletének ablakába. Később a metróállomásokon, buszmegállókban, padokon is feltűntek a tedik, sőt a városháza ablakában is ült egy, a rendőrség pedig egy párost kölcsönzött Laboureltől, Starskynak és Hutchnak nevezve őket. Újév napján mackóebéd után hajtották fejüket téli álomra, 2019 nyarán pedig esküvőjük is volt. Labourel célja mosolyt csalni az emberek arcára, cserébe pedig már az egész környék a keresztnevén szólítja. Csak a mackókat kéne megkérdezni. De lehet, őket épp a baseballmeccs köti le.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!