A háború földje

A muszlim vezetők azt ígérik, hogy híveik hatvan-hetven százaléka a szociáldemokrata, szocialista vagy zöld jelöltre szavaz.

Pósa Tibor
2020. 12. 05. 13:31
Coronavirus disease (COVID-19) outbreak, in Rome
Imaszőnyegeket gurítanak össze Rómában az idei ramadán végén. Az unióban ma 20-25 millió muzulmán él Fotó: Alberto Lingria Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az iszlám hódító világszemlélet. Egy muzulmán vallásában lehet mérsékelt, de az iszlám nem – állapította meg Philippe de Villiers jobboldali francia politikus. Hiú vágy, hogy az iszlámot integrálni lehet a nyugat-európai közösségekbe. Az elmúlt évtizedekben ezért jöttek létre párhuzamos társadalmak, amelyek között nincs átjárás. Az iszlám és az iszlamizmus között is különbséget kell tennünk. Utóbbi a muzulmán törvényeket mindenek fölé helyezi. A mérsékeltség foka abban rejlik, hogy valaki mennyire támogatja az erőszakos iszlamizmust, amelyet fegyverrel vívnak. A dzsihadistáknak, szalafistáknak ez az életük, persze rajtuk kívül vannak olyan muszlim hívők, akik nem túlságosan lelkesednek az ilyen cselekedetekért. De ha a muzulmán közösségekben megnézzük a terrorista merényletek megítélését, akkor ezeknek az elfogadottsága meghaladja az ötven százalékot. Jelenleg Európa – a saját megfogalmazásuk szerint – a „háború földje”, ahol még nem érvényesül a muzulmán jogrend, de ami késik, nem múlik. Fokozatosan élni kell az adott területeken biztosított jogokkal, például a nyugati országok kisebbségi jogaival, amelyek számtalan lehetőséget adnak a muzulmánok kezébe.

Átigazolt imámok

Az európai kultúra számos ponton összeegyeztethetetlen az iszlámmal. De vannak olyan brüsszeli hivatalnokok, akik még a múlt héten is a multikulturalizmust dicsőítették a bevándorlás új elvei kapcsán, miközben gyakorló politikusok már húsz éve nem beszélnek erről. Melyek ezek a kibékíthetetlen ellentétek? Először is a demokrácia és az iszlám életet szabályzó saria közötti ellentmondás. Az egyik az egyéni szabadságjogokban hisz, míg a másik a közösségi vallás és a hagyományos kultúra tiszteletén alapul. Az iszlámot jellemzi a nők alsóbbrendűsége és a homoszexuálisok jogainak hiánya: a fiatal muszlim lányok körülmetélése, a kikényszerített házasság, a fátyolkendő, de vannak olyan közösségek is, ahol a burka viselése is kötelező. (Nehezen érthető, hogy miért támogatják feminista mozgalmak és eltérő szexuális irányultságú csoportok a muzulmán törekvéseket, hiszen ők lennének egy esetleges muzulmán hatalomátvétel első áldozatai.) Az antiszemitizmus mélyen gyökerezik a muzulmánokban – ha a közösség elég erős, szinte mindennaposak a zsidókat érő szóbeli és fizikai támadások. Sajátságosan kezelik a nyugati szabad véleménynyilvánítás jogát: ha nekik kedvez, támogatják, míg ha róluk nem jó képet fest, akkor fegyverrel vesznek elégtételt a „sértésért”.

Imaszőnyegeket gurítanak össze Rómában az idei ramadán végén. Az unióban ma 20-25 millió muzulmán él
Fotó: Reuters

Az európai országokban szabad a vallásgyakorlás, ez nagyrészt hozzájárul a társadalmi békéhez. Miközben az elmúlt évtizedekben sok milliónyi muszlim áthelyezte otthonát Nyugat-Európába, az iszlám vallási élet irányítóiból itt hiány támadt. Küldtek is utánuk eredeti hazájukból, így megőrizve a befolyásukat a tömegek felett. Sok ezer török, marokkói, algériai imám lepte el a nyugat-európai nagyvárosokat, de jöttek olyan országokból is, mint Szaúd-Arábia, Jemen. Németországban ezerszámra dolgoznak Törökországból érkezett imámok. Franciaországban is hasonló a helyzet, de oda főleg az észak-afrikai országokból „igazolnak” vallási vezetőket. Hollandiában is százszámra vezetik a muzulmán istentiszteleteket marokkóiak. Ha betéved egy rendőr, csak azt tudja rögzíteni, hogy ennél és ennél a pontnál a hívek hangos tetszésnyilvánításban törtek ki, mert az istentisztelet arabul zajlik. A külföldi imámok mintegy fele radikális nézeteket vall, beszédeik a Nyugat ellen irányulnak, ostorozzák romlottságát, szánalmas voltát. Nem egy esetben ők jelentik a kapcsolatot az Iszlám Államhoz, amelynek a jövőbeni terroristák felesküdnek. Még az is előfordulhat: az adott államtól az iszlámhívők lelkének ápolásáért pluszjuttatást is kapnak, miközben a muzulmán hallgatókat borzalmas tettekre bujtogatják.

A nyugat-európai országokban a legnagyobb érdekérvényesítő szervezet az egyiptomi gyökerekkel rendelkező Muzulmán Testvériség. Lobbitevékenysége elér az Európai Parlamentig.

A 2000-es évek elején szinte mindegyik nyugat-európai államban felülről létrehozták a helyi muszlim tanácsokat, azt gondolván, hogy így majd eredményesebben vehetik fel a harcot a radikális nézetek ellen. Ezekben a szervezetekben a magát mérsékeltnek bemutató Muzulmán Testvériség súlya jelentős, miközben az arab országokban, ahol az arab tavasz folyamán hatalomra jutott, mindenütt kizárólagos vezetésre tört. Ám ez nem zavarja a nyugati politikusokat, hiába állapította meg róluk évekkel ezelőtt a belga, holland és német titkosszolgálat, hogy a testvériség alapvető célja befolyással bírni a vallási, kulturális és sportegyesületekben. Ezt pedig politikai szándékainak rendeli alá.

Csak türelem!

Sőt mint megbízható szervezőerőre számíthatnak a választásokon: nem egy esetben alkut kötnek főleg baloldali pártokkal jelöltjük támogatásáról a helyi, térségi, de országos voksoláson is. Az ár az, hogy a baloldaliak vessék be politikai befolyásukat a muzulmánoknak juttatandó gazdasági, szociális és emberi jogi kérdésekben. Cserébe a muszlim vezetők azt ígérik, hogy híveik hatvan-hetven százaléka a szociáldemokrata, szocialista vagy zöld jelöltre szavaz.

A másik módszer az, hogy felvesznek a jelöltlistájukra olyan muzulmán politikust, akiben nem kételkednek. Ilyenre is van példa. A saját iszlám párt megalakítása eddig csak kevés helyen volt jellemző. A skandináv országokban létrejöttek ilyen tömörülések, de ott a kevés szavazó miatt nem arattak sikert. Ezen nem is kell csodálkoznunk, ugyanis a Dán Iszlám Párt azonnal a saria bevezetése mellett tört lándzsát. A hollandiai Denk muzulmán párt, amely török gyökerű, viszont a tavalyi parlamenti választásokon már három képviselőt juttatott be az ország­gyűlésbe. Csak türelem – az otthoni stratégák ezekkel a szavakkal intik megfontoltságra a hollandiaikat, akik már betették a lábukat a hágai törvényhozás ajtaján.

Az önfeladó és öngyilkosságra készülő Nyugat nem akarja látni azt a veszélyt, amely az egész Európai Unióra leselkedik. Vagy már rég eldöntötte, hogy Európa lakosságát felhígítja. De ez nem áll meg ott, hogy a bevándorlók, mint az álom, úgy fognak nekik dolgozni. Nem ez a vége a témában megjelent számos, ma még csak disztópiának gondolt írásműnek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.