A háború földje

A muszlim vezetők azt ígérik, hogy híveik hatvan-hetven százaléka a szociáldemokrata, szocialista vagy zöld jelöltre szavaz.

Pósa Tibor
2020. 12. 05. 13:31
Coronavirus disease (COVID-19) outbreak, in Rome
Imaszőnyegeket gurítanak össze Rómában az idei ramadán végén. Az unióban ma 20-25 millió muzulmán él Fotó: Alberto Lingria Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mennyi muszlim él ma az Európai Unióban? Egyszerű kérdés, még sincs rá kielégítő válasz. Több európai uniós országban még népszámlálás alkalmával sem lehet érdeklődni arról, hogy mi a megkérdezett vallása, vagy milyen etnikumhoz tartozik. Tehát pontosan még az adott ország sem tudja, hogy területén mekkora kisebbséggel van dolga. A hatóságok más adatokból azért következtethetnek, hogy ne a sötétben tapogatózzanak. Marad a becslés: az egész európai lakosságból jelenleg 50–55 millió közé taksálják a muzulmánokat, az Európai Unióban ebből nagyjából 25 millióan élnek. Németországban négy-ötmillió török él, 2015 óta jelentősen, egymilliós lélekszámot megközelítve jöttek ide szíriaiak.

A muzulmán kisebbségek aránya Hollandiában és Belgiumban is fokozatosan nő, mindkét országban közelíti az egymillió főt, főleg marokkói származásúak, de törökök is vannak szép számmal. A Svédországban élő muzulmánok száma szintén az egymillióhoz közelít, ők is a legutóbbi nagy hullámban jöttek tömegével a jobb megélhetést keresve. Ausztriában is látványosan nőtt az ott élő muzulmánok létszáma, 600-800 ezer között vannak. A déli államokban, mint Spanyolország és Olaszország, nagyjából egy-egymillióan élnek. Az Európai Unión kívüli országok közt vezet Oroszország a maga 20 milliós muzulmán táborával. A Balkánon történelmi okok miatt évszázadok óta élnek iszlám vallásúak: az uniós tagállam Bulgáriában egymillióan, az unión kívüli Albániában hárommillióan, Boszniában másfél-kétmillióan, Észak-Macedóniában 800 ezren lehetnek.

Hódító vallás

Megalapozott jóslás szerint Európában 2030-ra hatvanmillió lesz a muzulmánok száma, míg az unión belül meghaladják majd a nyolcszázalékos arányszámot. A demográfusok a század közepére 70-75 milliós lélekszámot látnak előre, az európai iszlám lakosság több mint a fele az unió állampolgára lesz. Addigra az egyes országokban a lakosság arányában jócskán meg fogják haladni a tíz százalékot: Franciaországban már jelenleg is, de Belgium, Ausztria, Svédország, Németország is közelít majd ehhez a mutatóhoz. Eközben Európa elöregszik, a növekedési ráta alig haladja meg az egyet, miközben a bevándorlógyökerekkel rendelkezők azok, akik jelentősebb számú gyereket szülnek.

Az iszlám hódító világszemlélet. Egy muzulmán vallásában lehet mérsékelt, de az iszlám nem – állapította meg Philippe de Villiers jobboldali francia politikus. Hiú vágy, hogy az iszlámot integrálni lehet a nyugat-európai közösségekbe. Az elmúlt évtizedekben ezért jöttek létre párhuzamos társadalmak, amelyek között nincs átjárás. Az iszlám és az iszlamizmus között is különbséget kell tennünk. Utóbbi a muzulmán törvényeket mindenek fölé helyezi. A mérsékeltség foka abban rejlik, hogy valaki mennyire támogatja az erőszakos iszlamizmust, amelyet fegyverrel vívnak. A dzsihadistáknak, szalafistáknak ez az életük, persze rajtuk kívül vannak olyan muszlim hívők, akik nem túlságosan lelkesednek az ilyen cselekedetekért. De ha a muzulmán közösségekben megnézzük a terrorista merényletek megítélését, akkor ezeknek az elfogadottsága meghaladja az ötven százalékot. Jelenleg Európa – a saját megfogalmazásuk szerint – a „háború földje”, ahol még nem érvényesül a muzulmán jogrend, de ami késik, nem múlik. Fokozatosan élni kell az adott területeken biztosított jogokkal, például a nyugati országok kisebbségi jogaival, amelyek számtalan lehetőséget adnak a muzulmánok kezébe.

Átigazolt imámok

Az európai kultúra számos ponton összeegyeztethetetlen az iszlámmal. De vannak olyan brüsszeli hivatalnokok, akik még a múlt héten is a multikulturalizmust dicsőítették a bevándorlás új elvei kapcsán, miközben gyakorló politikusok már húsz éve nem beszélnek erről. Melyek ezek a kibékíthetetlen ellentétek? Először is a demokrácia és az iszlám életet szabályzó saria közötti ellentmondás. Az egyik az egyéni szabadságjogokban hisz, míg a másik a közösségi vallás és a hagyományos kultúra tiszteletén alapul. Az iszlámot jellemzi a nők alsóbbrendűsége és a homoszexuálisok jogainak hiánya: a fiatal muszlim lányok körülmetélése, a kikényszerített házasság, a fátyolkendő, de vannak olyan közösségek is, ahol a burka viselése is kötelező. (Nehezen érthető, hogy miért támogatják feminista mozgalmak és eltérő szexuális irányultságú csoportok a muzulmán törekvéseket, hiszen ők lennének egy esetleges muzulmán hatalomátvétel első áldozatai.) Az antiszemitizmus mélyen gyökerezik a muzulmánokban – ha a közösség elég erős, szinte mindennaposak a zsidókat érő szóbeli és fizikai támadások. Sajátságosan kezelik a nyugati szabad véleménynyilvánítás jogát: ha nekik kedvez, támogatják, míg ha róluk nem jó képet fest, akkor fegyverrel vesznek elégtételt a „sértésért”.

Imaszőnyegeket gurítanak össze Rómában az idei ramadán végén. Az unióban ma 20-25 millió muzulmán él
Fotó: Reuters

Az európai országokban szabad a vallásgyakorlás, ez nagyrészt hozzájárul a társadalmi békéhez. Miközben az elmúlt évtizedekben sok milliónyi muszlim áthelyezte otthonát Nyugat-Európába, az iszlám vallási élet irányítóiból itt hiány támadt. Küldtek is utánuk eredeti hazájukból, így megőrizve a befolyásukat a tömegek felett. Sok ezer török, marokkói, algériai imám lepte el a nyugat-európai nagyvárosokat, de jöttek olyan országokból is, mint Szaúd-Arábia, Jemen. Németországban ezerszámra dolgoznak Törökországból érkezett imámok. Franciaországban is hasonló a helyzet, de oda főleg az észak-afrikai országokból „igazolnak” vallási vezetőket. Hollandiában is százszámra vezetik a muzulmán istentiszteleteket marokkóiak. Ha betéved egy rendőr, csak azt tudja rögzíteni, hogy ennél és ennél a pontnál a hívek hangos tetszésnyilvánításban törtek ki, mert az istentisztelet arabul zajlik. A külföldi imámok mintegy fele radikális nézeteket vall, beszédeik a Nyugat ellen irányulnak, ostorozzák romlottságát, szánalmas voltát. Nem egy esetben ők jelentik a kapcsolatot az Iszlám Államhoz, amelynek a jövőbeni terroristák felesküdnek. Még az is előfordulhat: az adott államtól az iszlámhívők lelkének ápolásáért pluszjuttatást is kapnak, miközben a muzulmán hallgatókat borzalmas tettekre bujtogatják.

A nyugat-európai országokban a legnagyobb érdekérvényesítő szervezet az egyiptomi gyökerekkel rendelkező Muzulmán Testvériség. Lobbitevékenysége elér az Európai Parlamentig.

A 2000-es évek elején szinte mindegyik nyugat-európai államban felülről létrehozták a helyi muszlim tanácsokat, azt gondolván, hogy így majd eredményesebben vehetik fel a harcot a radikális nézetek ellen. Ezekben a szervezetekben a magát mérsékeltnek bemutató Muzulmán Testvériség súlya jelentős, miközben az arab országokban, ahol az arab tavasz folyamán hatalomra jutott, mindenütt kizárólagos vezetésre tört. Ám ez nem zavarja a nyugati politikusokat, hiába állapította meg róluk évekkel ezelőtt a belga, holland és német titkosszolgálat, hogy a testvériség alapvető célja befolyással bírni a vallási, kulturális és sportegyesületekben. Ezt pedig politikai szándékainak rendeli alá.

Csak türelem!

Sőt mint megbízható szervezőerőre számíthatnak a választásokon: nem egy esetben alkut kötnek főleg baloldali pártokkal jelöltjük támogatásáról a helyi, térségi, de országos voksoláson is. Az ár az, hogy a baloldaliak vessék be politikai befolyásukat a muzulmánoknak juttatandó gazdasági, szociális és emberi jogi kérdésekben. Cserébe a muszlim vezetők azt ígérik, hogy híveik hatvan-hetven százaléka a szociáldemokrata, szocialista vagy zöld jelöltre szavaz.

A másik módszer az, hogy felvesznek a jelöltlistájukra olyan muzulmán politikust, akiben nem kételkednek. Ilyenre is van példa. A saját iszlám párt megalakítása eddig csak kevés helyen volt jellemző. A skandináv országokban létrejöttek ilyen tömörülések, de ott a kevés szavazó miatt nem arattak sikert. Ezen nem is kell csodálkoznunk, ugyanis a Dán Iszlám Párt azonnal a saria bevezetése mellett tört lándzsát. A hollandiai Denk muzulmán párt, amely török gyökerű, viszont a tavalyi parlamenti választásokon már három képviselőt juttatott be az ország­gyűlésbe. Csak türelem – az otthoni stratégák ezekkel a szavakkal intik megfontoltságra a hollandiaikat, akik már betették a lábukat a hágai törvényhozás ajtaján.

Az önfeladó és öngyilkosságra készülő Nyugat nem akarja látni azt a veszélyt, amely az egész Európai Unióra leselkedik. Vagy már rég eldöntötte, hogy Európa lakosságát felhígítja. De ez nem áll meg ott, hogy a bevándorlók, mint az álom, úgy fognak nekik dolgozni. Nem ez a vége a témában megjelent számos, ma még csak disztópiának gondolt írásműnek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.