Több mint szeretetbonbon

A karácsonyra kapott kisállatok nem feltétlenül jönnek ki a megajándékozottakkal. Ilyenkor menhelyre kerülnek, majd ideiglenes befogadókhoz.

A befogadás nem egyenlő a simogatással, ellátási felelősséggel is jár Fotó: Békés Megyei Hírlap–Bencsik Ádám

A befogadás nem egyenlő a simogatással, ellátási felelősséggel is jár
Fotó: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám

Sajtóhírek szóltak az első és a második hullámban arról, hogy az emberek tömegével jelentkeztek (ideiglenes) befogadónak csak azért, hogy a kutyákkal megszeghessék a kijárási korlátozás szabályait. Császár Margit, a Budaörsi Állatmenhely vezetője és Schneider Kinga, a Noé Állat­otthon Alapítvány munkatársa is egyetért abban, hogy a pandémia valóban növelte az örökbefogadási kedvet, ám az nem a felelőtlen szabályszegési igényből származott, hanem az emberek magányosságából.

Az ideiglenes befogadás és az örökbefogadás is óriási felelősség, amelybe nem lehet csak úgy belevágni. Császár Margit szerint hozzájuk egyetlen állatot sem hoztak vissza azok közül, amelyeket a koronavírus miatti bezártság okán fogadtak be.

– Tévedés azt gondolni, hogy hasunkra üthetünk, és bemehetünk bármelyik menhelyre, hogy onnan egy állattal térjünk haza. Legalább háromszor kell találkoznia a gazdijelöltnek az állattal ahhoz, hogy lássuk, megfelelő-e köztük a kapcsolat. Mindig az állat választ. Ha otthon már van másik háziállat, akkor megkérjük, hozzák el őt is, a nagymamával, kisgyerekekkel, mindenkivel együtt, aki kapcsolatban áll majd az állattal. És csak akkor kaphatják meg, ha látjuk, jó helyre kerül a védencünk – magyarázza Császár Margit.

– Az ideiglenes befogadás kapcsán szokták tőlem kérdezni, mennyire megerőltető az állatok és az emberek számára – mondja Schneider Kinga. – Valóban megviseli a kutyákat, macskákat és az embereket is a költözés, de sokkal nagyobb a haszon, mint a lelki teher. Egy menhelyen nincs lehetőség az állatok minden rezdülésének megfigyelésére, az ideiglenes befogadóknál azonban kiderül, mit szeretnek, helyezhetők-e más állatok vagy gyerekek mellé, mit esznek, mennyire „szociálisak”. A mentett állataink sokszor betegek vagy nem bíznak az emberekben, az ideiglenes befogadók pedig sokat tehetnek, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni új otthonukban.

Júlia például hatalmas győzelemként élte meg, mikor az előző befogadott cirmos cicája több hónapos simogatás után elkezdett dorombolni. Szerinte azért fontos az ideiglenes befogadás, mert a felnőtt, problémás macskák esetén nem praktikus, hogy akár hónapokig kennelben éljen az állat. Császár Margit is egyetért, hogy a macskák esetében hosszabb lehet az örök­befogadási idő, mivel többen szeretnének kutyát, mint macskát, viszont több cica születik, mint kiskutya. Véleménye szerint életveszélyesek lehetnek a menhelyek sok sérült, műtétre szoruló állat számára, ha nincsenek megfelelően beoltva.

A szakértők fájlalják, hogy a pandémia kapcsán mennyi negatív hír jelent meg az örökbefogadásról. Törvényileg a menhelyek is zárva tartanak, ha az állatkert zárva van. Schneider Kinga számos kollégájával beszélt, miután látta a híradásokat, hogy bizonyos befogadók csak a szabályok áthágása miatt jelentkeznek, és arra jutott, hogy ez messze nem igaz, mind­össze egyetlen vidéki menhely tapasztalt hasonlót. A pandémia a karácsonyi örökbefogadásokat is átírta. A korlátozások miatt kevesebben jelentkeztek kisállatért.

Az állatajándékozást nem ajánlják a hozzáértők, mivel fontos, hogy a jövendő gazda és a kisállat jó kapcsolatot ápoljon. Gyakorta előfordul, hogy az ünnep után számos kidobott állatot kell megmenteni az utcáról, mivel mikor a kisgyerek rájön, hogy a kutyát vagy macskát nem elég akkor simogatni, amikor neki éppen ehhez van kedve, hanem komoly felelősséggel és ellátási kényszerrel jár, már nem akarja vállalni. Ahogy Császár Margit fogalmaz, minden állat több mint egy doboz bonbon, és jó lenne, ha ezt a szülők és nagyszülők is észben tartanák.