Mennek az orruk után

Borzalmas, ha megmozdul a föld, berobban a gáz, s mire kimenekülnél, rád omlik minden. Ha szerencséd van, üreget alkotnak körülötted a leszakadt gerendák, így talán időben megtalál egy mentőcsapat. A kutyák ennél jóval gyorsabbak, évente legalább háromszáz eltűntnek vélt személyt kutatnak fel Magyarországon. Április 25-én őket ünnepeljük világszerte.

Mentőakció a mátranováki házrobbanás után. Egyetlen technikai eszköz sem tudja megközelíteni a kutyák orrának szaglóképességét Forrás: Kutyákkal az Életért Alapítvány

Felrobbant és összedőlt egy családi ház Mátranovákon, adta hírül a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a közelmúltban. Az eset során több szomszédos ingatlan is megrongálódott.

A helyszínre bátonyterenyei, pétervásári és salgótarjáni hivatásos tűzoltók érkeztek, de a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat és az Észak-Mátra Speciális Mentő és Önkéntes Tűzoltó Egyesület is kivonult. Az épület tulajdonosát az udvar hátsó részén találták meg, őt átadták a mentőszolgálatnak, akik kórházba szállították. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság riasztását, miszerint romkutató kutyák segítségére is szükség van, a Cserhát Mentőkutyás Egyesület továbbította, így a lezárt terület átvizsgálásában többen is részt vettek, egyebek mellett a Karancs Mentőkutyás Alapítvány, a Kutyákkal az Életért Alapítvány és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület kutyás egységei. Több sérültet azonban nem találtak.

– Évente átlagosan harminc riasztást kapunk a rendőrségtől, kettőt a katasztrófavédelemtől. Háromszáz felett van már azoknak a családoknak a száma, akiknek segítettünk felkutatni eltűntnek hitt hozzátartozóikat – mondja Szabó Gábor,­ a Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetségének szakmai alelnöke és a Jászberényi Mentőkutyás Szolgálat vezetője. – Kutyáinkat évente vizsgáztatjuk a Nemzetközi Mentőkutyás Szervezet (IRO) bírói előtt, hogy nemzetközi segítségnyújtásban is részt vehessenek.

A magyar mentőegységek munkája kiemelkedő, több világbajnoki dobogós helyezést értek el. Az alapítványok legaktívabb önkéntesei évente akár kétezer órát is szívesen fordítanak a közhasznú feladatok ellátására.

Tevékenységük szükségességét és civil szervezetként történő működtetésüket az indokolja, hogy a katasztrófavédelem és a rendőrség nem rendelkezik személyfelkutatásra kiképzett kutyákkal, mivel az állatok betanítása és formában tartása rendkívül munka- és költségigényes. Bizonyos veszélyhelyzeteknél nélkülözhetetlenek, hiszen egyetlen technikai eszköz sem tudja megközelíteni a kutyák orrának szaglóképességét.

A szervezet jászberényi központosítása nem véletlen, hiszen itt található az ország legnagyobb olyan műromja, amely mentőkutyák képzésére alkalmas. Az imitált katasztrófa sújtotta területen tégla-, ­beton- és kőhalmok, kiégett autók, autógumik, kisiklott vonatszerelvény, lezuhant helikopter és negyven olyan rejtekhely is van, ahol a mentés gyakorolható.

– A mentőkutyák munkája mögött sokan valamiféle csodálatos, misztikus képességet feltételeznek. Van is, de természetesen – mint sok minden másnak – a mentőkutyaképzésnek is van racionális magyarázata.

A kutyák vizsgáztatását ugyanis többéves következetes és szakszerű munka előzi meg, ami persze nem jelenti azt, hogy bármely kutyából jó mentőkutyát lehet nevelni – hangsúlyozza Szabó Gábor.

A mentésre alkalmas egyedeket kölyökkoruktól arra tréningezik, hogy a lehető leggyorsabban kutassák fel az embert, és ugatással jelezzék, ha megtalálták. Miután ezt megteszik, jutalmat kapnak. A kutyát tehát nem a segíteni akarás motiválja, hanem a jutalom, de ez a vágya csak akkor teljesülhet, ha megcsinálja, amire kondicionálták. Egyelőre nem tudni, érzékelik-e a gazda felfokozott lelkiállapotát, de az a tapasztalat, hogy éles bevetéseken aktívabbak, élénkebbek.

A hallottak megerősítésére egy valós történetet is felidézünk. Petiék osztálykirándulásra indultak. Jó hangulatban teltek az órák, egészen délután négyig, amikor néhányan arra lettek figyelmesek, hogy nem látják sehol a fiút. Hiába kiáltották a nevét, nem érkezett válasz. Fél óra elteltével segítséget hívtak. Több mint öt órán át hetven rendőr kereste a kamaszt, ám az erdő kitartó átfésülése sem vezetett eredményre.

Mentőakció a mátranováki házrobbanás után. Egyetlen technikai eszköz sem tudja megközelíteni a kutyák orrának szaglóképességét
Fotó: Kutyákkal az Életért Alapítvány

A Jászberényi Kutyás Mentőszolgálatot este tízkor riasztották. Peti eltűnése óta hat óra telt el, így még esély volt arra, hogy a szagminta elég friss legyen ahhoz, hogy rátaláljanak a fiúra. Hajnali fél öt lett, amikor a négylábú mentőcsapat szagot fogott. Petit félálomban, dehidratált állapotban találták meg.

Ahhoz, hogy esélyes legyen az eltűnt személy felkutatása, ideális időjárási körülmények között is hat órán belül riasztani kell a rendőrség vagy a katasztrófavédelem közvetítésével a kutyás keresőket. Leggyakrabban eltévedt gyerekek, idősek, betegek felkutatása a feladat. Ritkább esetben épületomláshoz, gázrobbanáshoz vagy nemzetközi segítségnyújtást igénylő katasztrófákhoz hívják őket. 2020 augusztusában a bejrúti kikötőben történt robbanás során, amikor nyolcvan ember eltűnt és kétszázan meghaltak, szintén ugrásra készen várták a riasztást.

Egy jó mentőkutyának kiegyensúlyozott az idegrendszere, teherbíró és fegyelmezett. Kiképzésük nyolchetes korban, vizsgáztatásuk másfél–két éves korukban kezdődik.

A mestervizsgán 36 órán át tartó éles bevetést szimulálnak. Ilyenkor hat különböző romterületet kell bejárniuk, akár harminc kilométeres gyaloglással. A munkakutyák fajtától és kondí­ciótól függően nyolc-kilenc éves koruk körül mennek nyugdíjba, mivel lényegesen csökken a munkabírásuk. A katasztrófavédelemnél szolgálatba álló kutyákat évente újraminősítik, ellenőrzik a teljesítőképességüket. Ezeken a vizsgákon derül ki, lehetnek-e továbbszolgálók.

Kétszáz fölötti azon alapítványok száma, amelyek mentőkutyákat képeznek Magyarországon, de csak tíz alatti azoké, amelyek nemzetközi mentőkutyákat is felkészítenek. A Cserhát Mentőkutyás Egyesület – amely a mátranováki tragédiánál is segédkezett – azon kevesek egyike, amelyek támogatóiknak köszönhetően meg tudták valósítani, hogy főállásban foglalkoztassanak kutyás mentőket, így nem okoz gondot, ha a riasztás akkor érkezik, amikor a csapattagok épp a munkahelyükön vannak.

A mentőkutyás szolgálat együttműködik a hivatásos állami szervekkel, kutatási, mentési tevékenységét ezek felügyelete mellett végzi. Terepen elkóborolt gyerekek, idősek, betegek, fogyatékosok, repülőgép-szerencsétlenség, vonatbaleset vagy egyéb ok miatt terepen szétszóródott áldozatok, gázrobbanás, földrengés vagy egyéb ok miatt romok alatt rekedt túlélők felkutatására díjmentesen riasztható. Hősei között tartja számon Akirát, Dórát, Diót, Döncit, Fantát, Freddyt, Gittát, Kirát, Lindát, Pedrót, Piszkét, Rexit, Szását, Zénót és társaikat, akik számos embertársunk életét mentették meg, de már nincsenek köztünk. Az IRO kezdeményezésére 2008 óta minden év április utolsó vasárnapját az ő emléküknek szentelik.

Magyar módszer

A kriminalisztikai odorológiát, az emberekről vett szagminták rendőrkutyák segítségével történő azonosítását elsőként az ETA baszk szeparatista terrorszervezet három tagjának franciaországi perében – a bűnözők két csendőrt gyilkoltak meg 2007-ben – használták fel perdöntő bizonyítékként. Akkoriban ez még kevésbé ismert módszer volt, Franciaország Magyarországtól vette át, és 2003 óta használja. Lényege az, hogy szövetek segítségével emberi szagmintát vesznek nyomhordozó felületekről. A szagmintákat steril üvegekben, szagbankokban tárolják, egészen a gyanúsított előállításáig, majd képzett kutyákkal külön-külön, többször is szagazonosítást végeztetnek rajtuk. Ugyanis a szagminta egyedi azonosító, pont mint az ujjlenyomat. Minden ember szaga más, ez a verejtéktől és a zsírmirigyek működésétől, a táplálkozási szokástól, de akár a bevett gyógyszerektől is függ. A szagminta akkor szolgálhat bizonyítékként, ha az egymástól függetlenül dolgozó kutyák ugyanazt a személyt választják ki.