Száz év zsebkönyvben

A szerző az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Huszt, 2020. augusztus 1. A huszti vár romjai Kárpátalján 2020. július 29-én. MTI/Nemes János Fotó: Nemes János

Tavaly az Ukrajna története című kötet egyik szerzőjeként vázolta fel a Lugas hasábjain a szomszéd nemzet formálódását, évszázados küzdelmeit. Azt, hogy egyebek mellett mi vezetett el az ukrán önállóságtól a Krím és a két keleti megye orosz megszállásáig – egyúttal magyarázatot adva a könyv megírásakor legfeljebb sejtett háborúra, amely mára már több mint száz napja nem csitul. 

Most kisebb célt kitűzve Kárpátalja elmúlt száz évét fűzte könyvbe Fedinec Csilla. Olyan régióét, amelynek sorsa a kérdéses időszakban a nagyhatalmak kénye-kedve szerint alakult. Most sincs másképp.

A szokásos példa: a XX. század elején még Magyarországon él az az ember, aki a trianoni döntések nyomán Csehszlovákia polgára lesz, majd lakóhelye fölött a hitleri Németország kegyének köszönhetően ismét a magyarok veszik át az irányítást. A második világháború után a Szovjetunió része ez a tizenháromezer négyzetkilométeres hely, ahol gyerekei, unokái próbálnak boldogulni. 

A birodalom szétesése után Ukrajna legnyugatibb pontján élnek leszármazottai. Folyamatosan változik a zászló, amelyet Budapestről, Prágából, Pozsonyból, Moszkvából és Kijevből fúj a szél.

Amilyen változatos az uralkodó hatalom, olyan sokszínű az ott élő nép. Magyarok, zsidók, cigányok, ruszinok, románok, szlovákok próbálnak egymással összefogva, máskor egymás torkának ugorva élni. Fedinec Csilla ezt a sokszínűséget magyarázza el, a folyamatok mozgatórugóit bemutatva, hogy jobban megértsük, mi miért történik. Magyar szemmel, de nem elfogultan, ahogy az egy tisztességes társadalomtudóshoz illik.

A kötet figyelemre méltó kezdeményezés első példánya. Új tudományos zsebkönyvtár címmel könyvsorozatot indít az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) a Typotex Kiadóval együttműködésben. A cél a kutatóhálózatban rendelkezésre álló értékes tudás átadása az egyetemi hallgatók, a tudományos közösség számára. 

A matematikai és természettudományok, az élettudományok, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományok területeinek változatos, komoly tudományos témáit feldolgozó, hiánypótló művek szerzői az ELKH kutatói. A sorozat első kötetének szerzője Fedinec Csilla, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Fedinec Csilla: Kárpátalja: örökség és társadalom. Typotex Kiadó, Budapest, 2022, 200 oldal. Ára: 3200 forint

A bevezető kiadvány erénye, hogy a szerző közérthetően dolgozza fel a régió történetét az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától 2020-ig terjedő időszakig. Bemutatja, hogy az újra- és újrahúzott határok szerepe ugyan az elválasztás, de a történelem hosszabb távra szól, gyakorta felülírja az aktuális döntéseket. A hatalom hiába akar naggyá lenni, ha helyben mást gondolnak az emberek. 

Tiltják köztéren, hivatalban a magyar nyelv használatát, de otthon, barátok között ez a tilalom semmit sem ér. Baj akkor van, ha az ember túlélőösztönből lemond nyelvéről, történelméről. Ha a teljes közösség így tesz, mert nincs más, az a többségnek is sanyarú. A hely történelmének fontos eleme veszik ezzel el.

A mostani háború végét nem látni, jósolni sem lehet, hogy a pár éve még 150 ezresre becsült kárpátaljai magyarság mivé fogy. Fedinec Csilla könyve azt bizonyítja, hogy amíg lehetett, fejlődött ez a közösség. Gyakorta árnyékban, de fejlődött, miközben részaránya folyamatosan csökkent.

A háború miatt a régió össznépessége és az egyes nemzetiségek aránya korábban nem látott változáson megy keresztül. A kárpátaljai születésű szerző fejében már bizonnyal formálódik az újabb mű, amelynek megszületését senki sem kívánta, de amelynek meg kell születnie.

Borítókép: A huszti vár romjai Kárpátalján 2020. július 29-én (Fotó: MTI/Nemes János)