Bencés tanáreszmény Győrben és Pannonhalmán

A bencés tanáreszmény a Bánhegyi Jóbnak tulajdonított kijelentésből érthető meg: „csupán lexikon­adat a ki mikor született, és mikor élt, bár azt is jó tudni. Az igazán fontos azonban, hogy mit írt, és az miért jó, miért szép és értékes!”

20221022 Pannonhalma Taizéi ifjúsági találkozó a Szent Márton bazilikában közös imádság ima Fotó: Csapó Balázs CSB Kisalföld Fotó: Csapó Balázs

Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténész könyvének legfőbb érdeme és értelme, hogy megrajzolja a magyarországi bencés oktatótevékenység történetének szellemi térképét, visszaemlékezésé­ben bemutatja a tanáregyéniségeket, kiemelkedő személyiségű diáktársait, ezáltal őrizve emléküket, illetve felmutatja a még életben lévők lelkeket dédelgető alakját.

 

A részletekre kiterjedő alaposságú tanulmánykötetet ajánló Bíró László püspök a bencés tanárok helytállásáról szólva kiemeli: „Az életük nem kint, a nagy társadalomban zajlott, hanem bezártságban, a refektórium asztalközösségében, az imádság csendjében. […] Köszönöm Cs. Varga Istvánnak, hogy ezt a néhány emlékképet megfogalmazta számunkra, és elindítja bennünk, hogy továbbgondoljuk tanáraink nagyságát, diáktársaink helytállását. Kívánom, hogy ez a tanulmánygyűjtemény sokunkban elevenítse fel, mélyítse el a tanárainktól kapott értékeket.”
A visszaemlékezések homlokterében elsősorban Győr és Pannonhalma áll. A számos érdekességről beszámoló történeti áttekintést követően olyan életpéldákat felmutató, elemző portrékkal találkozhat az olvasó, mint amilyen a hazaszeretet bencés példaképéé, Czuczor Gergelyé. Nádasi Alfonz, Bánhegyi Jób, Jáki Sándor Teodóz, Jáki Szaniszló, Bánhegyi Miksa, Kemény Dózsa paptanárok tevékenysége nem „csupán” a tananyag magyarázatára szorítkozott, hanem a becsületessé nevelésre is. A Templeton-díjas Jáki Szaniszló tudományos munkásságáért a Pápai Tudományos Akadémia 2006. novemberi pápai audienciája alkalmával XVI. Benedek pápa köszönetét fejezte ki: „Pater Jáki, köszönöm a könyveit, melyeket a tudományról, a vallásról és a teremtésről írt.” A bencés paptanárok fegyelmezettsége tartós példaként maradt meg a tanítványok emlékezetében.
Cs. Varga személyes ismeretségi köréből Korzenszky Richárd, Nagy Gáspár, Görömbei András, Barsi Balázs, Jáky György, Kovács József László és Keller Péter egyéniségéről, kétségkívül érdemes munkáiról tesz a közérdeklődés igényére számító említést. Nem véletlen, hogy a hitbéli, szakrális témákba olvasztva jelentős hangsúlyt kaptak a könyvben a művészeti vonatkozások. 

Az Isten szolgálatára teremtett zenei, irodalmi, képzőművészeti alkotások széles körben hatnak a lélekre. Jelképesen a megerősítő szellemi vitamin, örömforrás, vigasz, megértés, alázatos elgondolkodtatás, ájtatos merengés szerepkörét tölthetik be az emberhez méltó életben. Pedagógusok számára ajánlott olvasmányként is tanulságos, ahogy a borítón olvasható: 

Az oktatás létfontosságú nemzeti ügy: a legjobb befektetés.

A szerző szándékának érvényességét és hitelességét a példamutatás igazolja. A bencés regula előírásainak gyakorlása mindig, de különösen az Istentől elrugaszkodni látszó hitehagyottak tömegei miatt szükséges. A hitbéli megerősítés, a lélek jóságosságának edzésben tartása nélkülözhetetlen a tántoríthatatlanság erényének folyamatos gyakorlásához.
A vaskos és tartalmas írott anyagot színes képmelléklet egészíti ki.
(Cs. Varga István: Hagyatékból – örökség. Magyar Napló, Budapest, 2022, 326 oldal. Ára: 3500 forint)

Borítókép: Pannonhalma, Szent Márton-bazilika. (Fotó: Csapó Balázs/Kisalföld)