COP28: Gyors globális lépésekre van szükség a felmelegedés ellen?

December közepén ért véget az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciája, a COP28. Dubajban a világ vezetői komoly vállalásokat tettek, ám a záródokumentumba került számos könnyítés a kritikusok szerint mégsem hoz alapvető változást. A konkrétumokat jórészt a 2024-es azerbajdzsáni COP29-re és a 2025-ben Braziliában rendezett COP30-ra tolja a megegyezés.

1842997024 Fotó: Getty Images

Az átállásban a fejlett országok vezető szerepet töltenek be, rövid távon ambiciózus, az egész gazdaságra kiterjedő kibocsátáscsökkentési célokkal, de nem szabad megfeledkezni a szegényebb országokról sem. Ezért jött létre a veszteségeket és károkat kezelő alap, amelyben kiemelkedő összegű, összesen hétszázmillió dolláros kötelezettségvállalások születtek. A santia­gói Veszteségek és Károk Hálózatának titkársága koordinálja majd a technikai segítségnyújtást az éghajlatváltozás káros hatásaira különösen érzékeny fejlődő országokban.

A metánszennyezés visszaszorításának hangsúlyozása is előtérbe került, ami azért fontos, mivel a metán a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz. Számos kormány, vállalat és jótékonysági szervezet több mint egymilliárd dollárnyi új támogatást jelentett be, amellyel több mint háromszorosra nő az olaj-, gáz- és hulladékiparból, illetve a mezőgazdaságból származó metán csökkentésére összpontosító projektek finanszírozása. A cél további tőke bevonása is. Angola, Kenya, Kazahsztán, Románia és Türkmenisztán csatlakozott a globális metáncsökkentési programhoz, amelyben így már 155 nemzet vesz részt. Az országok 2030-ig harminc százalékkal csökkentik a globális metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest. Kérdés, ez mennyire lesz megvalósítható, mivel az Egyesült Államok és Kína is eltérő utakon jár.

Új figyelem a mezőgazdaságra

A mezőgazdaságot érintő kérdésekben viszont együttműködnek. Az Alkalmazkodási Alap például – amerikai és kínai befolyásra is – 188 millió dollár támogatásra kapott ígéretet a COP28-on. A szervezet a klímaválságban legsérülékenyebb országoknak segít, ám az összeg jelentősen elmarad az eredetileg kitűzött háromszázmilliós forrásmobilizálási céltól. Ez azért probléma, mivel az ENSZ legutóbbi klímajelentése is alátámasztotta, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozását a jelenlegi szint tíz-tizennyolcszorosára kell növelni, hogy a megélhetési források megmaradjanak, és fejleszteni lehessen a mezőgazdaságot.

Ausztrál szakértők december végén úgy jellemezték a COP28 eredményeit, hogy üdvözlendők az előrelépések, de mivel a dokumentumok nem kötelező erejűek, a vállalások csak annyit érnek, amennyire azokat az országok és a vállalatok ténylegesen végrehajtják. Ebben Ausztrália az élen jár, mivel az ország legalább hetvenszázalékos kibocsátáscsökkenéssel számol 2035-re. Az Európai Unió szintén büszke lehet az eredményeire, mivel már jelenleg is harminc százalékkal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, illetve háromszorosra kívánja növelni a megújulóenergia-kapacitást és kétszeresre az energiahatékonyságot. Ám a világ nagy része nem ennyire ambiciózus, ami azért probléma, mivel a meteorológia feljegyzések kezdete óta egyre melegebb éveket regisztrálunk, tehát nem kis lépésekről kellene beszélni.

Borítókép: Aktivista a COP28 helyszínén (Fotó: Getty Images)