A kék ruha titka

Budapest legrégebbi templomában kéthavonta rendeznek történelmi túrát. E kreatív történelemóra nem csak gimnazistáknak hasznos, ám csalódnak, akik a szórólapok nyomán csúszás-mászással kombinált régészeti élményre vágynak. De a mélyben feltáruló múlt rejtett kincsei kárpótolnak.

A gótikus szentély látképe a ritkán látogatható Mátyás-oratóriumból, amelyből a király hallgathatta a szentmiséket, amennyiben tényleg járt a templomban Fotó: Bach Máté

Kellemes belépni a fűtött Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomba a tél végi Duna-part vacogtató szele után. Ezen a kora estén nem hívők, hanem körülbelül negyvenfős csoport várakozik odabenn. A hirdetés szerint felfedezhetjük az épület „rejtett kincseit és titkait”, többek között a látogatók elől elzárt helyeken is.

Kovács Gergely történész vezeti végig a csapatot a történelmi emlékeken és korokon. Néhány évvel ezelőtt jártam a templom teljes belső felújítását megelőző ásatásokon. Megmásztam a román kori templom falait, átugrottam a római kori vizesárok felett (amelyben tényleg volt víz), számos koponyát és egyéb csontot láttam a még feltárás alatt álló padlórétegekben. Előkerültek négyezer éves bronzkori maradványok, de találtak emlékeket a vaskorból is. A leletek jelenleg a Budapesti Történeti Múzeumban vannak.

Helyben a legrégebbi megtekinthető emlékek a római korból származnak. Időszámításunk szerint 260-ban szarmaták törték át a limest és fosztották ki Pannóniát, ezért Diocletianus császár három erődhöz építtetett a Duna túlpartján egy másik erődöt. Az Aquincummal átellenben levő erődbe, Contra Aquincumba, a Codex Iustinianus szerint el is látogatott.

A Március 15. tér területét lefedő erőd parancsnoki épülete esik a templom alá, a fal és a padlófűtés csövei láthatók a templom üvegpadlója alatt. A többszörös biztonsági üvegből álló padlóra a gyerekek bátran rámerészkednek, az idősebbek az üvegborítást körbevevő csempepadlóról néznek le a kétezer éves mélybe. Az erőd köveit felhasználták az első román kori templom építéséhez, amely Szent István idejére tehető. 1046-ban már biztosan állt, mivel itt temették el Szent Gellértet. Hamvai innen kerültek először Csanádra, majd a török elől menekítve Velencébe.

A túra következő állomása a két reneszánsz pasztofórium (falba süllyesztett, kővel keretezett szentségfülke), amelyek ma ereklyetartók. Az egyikben Szent Erzsébet ereklyéje található, akinek eljegyzése a XII. században épült, második román kori templomban volt. A pasztofóriumok őrzik a barokk kori restaurálás nyomait. Miután ugyanis a törökök elfoglalták Buda várát, a templom mecsetként szolgált, így az iszlám szabályai szerint lekaparták vagy levágták a figurális ábrázolásokat. Ezeket az angyalarcokat 150 év után barokk kori restaurátorok állították helyre. Az egyik pasztofórium tetején Pest polgármesterének és feleségének 1505-ből származó ábrázolása viszont túlélte a török hódoltságot.

Továbbhaladva újabb reneszánsz emlékeket fedezhetünk fel, többek között a nemrég restaurált Mátyás-oratóriumot. Ez a kegyúri imahely Mátyás- vagy Jagelló-korból származik. Az elmúlt másfél évben állította helyre Derdák Éva festő-restaurátor, aki szerint nincs a környéken olyan oratórium, ahol ilyen látványos reneszánsz emlékek maradtak fenn. Az akkor használt rózsaszín-fehér-okkersárga festés újra látható a falakon.

A XIX. században Steindl Imre tervei szerint a templom gótikus részét vörös-zöld színűre festették. A legutóbbi restaurálás során lekaparták a vörös-zöld kifestést. Hasonló reneszánsz színvilág csak Visegrádon vagy Pannonhalmán került elő, de jóval kisebb felületeken. Itt 180 négyzetméteren csodálhatja a látogató az eredeti falszíneket, korabeli névfirkákkal, minusculákkal és valószínűleg bútorok mögé rejtett rajzokkal.

Az oratórium kiváló akusztikájú, erről a csoport tagjai egy rövid fúvóskoncert révén meg is bizonyosodhatnak. Kovács Gergely azonban figyelmeztet, hogy odafenn messze nem ilyen jó a hang áramlása, így, ha Mátyás tényleg járt az oratóriumban, bizonyára nehezen követhette a misét. A főnemesek ebben a templomban állapodtak meg, ha Mátyást királlyá koronázzák, akkor nem lesz vérbosszú Hunyadi János halála miatt. Itt tartották a hálaadó misét is.

A gótikus szentély látképe a ritkán látogatható Mátyás-oratóriumból, amelyből a király hallgathatta
a szentmiséket, amennyiben tényleg járt a templomban
Fotó: Bach Máté

A gótikus szentélyben vannak egyes szakértők szerint a legnagyobb kincsek. A templom építéséhez román kori köveket használtak fel, ám ennek mindössze egy helyen van nyoma a szentélykörüljáró fülkesorban. Lenn, az altemplomban azonban több helyen látszanak. Ott viszont figyelem nélkül egymásra dobált faragott és színes kövekből állnak az oszlopok. Derdák Éva szerint ahol nem látszik a faragás és a festés, ott az adott követ befelé fordítva építették be a gótikus mesterek. A szentélykörüljáró freskóiról híres, bár viszonylag kevés maradt meg. A török időknek köszönhetően az angyalok arcai csak egy helyen vehetők ki.

Jóval később a második világháború okozott rengeteg sérülést a templom falaiban és berendezéseiben (egy bomba például telibe találta az akkori oltárt, a légnyomástól pedig több freskó lerepült a falakról), de a Dunának köszönhető folyamatos vizesedés nyomai is fellelhetők. A salétromsav 1950-ben pusztította el az egyik megmaradt freskót.

– Gondolkozzunk el, hogy a háborús tűz vagy a békebeli víz a veszélyesebb – kommentálja a veszteséget Kovács Gergely.

A legjobban megmaradt freskó a XIII. századból származó Trónoló Madonna, amely az olasz festészet példája Magyarországon. Pest város gazdagságát bizonyítja, a megfestett ruhákhoz használt kék festéket ugyanis aranyáron mérték akkoriban. A szín egy legenda miatt fontos.

IV. Béla káplánja harminc évig imádkozott, hogy meglássa Jézust kisgyerekként, mire egy angyal megjelent neki álmában, és azt mondta, csináltasson kék ruhát, és azt helyezze az oltárra.

A papnak egy mise alkalmával valóban látomása támadt, mire a kincstárba vitette a kék ruhát. Ám IV. Béla időközben felajánlotta egy német lovagnak, mondván, segítségéért cserébe bármit választhat onnan. Mikor a lovag a kék ruhát választotta, IV. Béla levágta annak bal ujját, a többit pedig Kölnbe küldte. Az ujj vagy a Nyulak szigetére került Szent Margithoz, vagy egyes vélemények szerint a belvárosi templomba, és ez is lehetett a szentélykörüljáró építésének egyik indoka. Annyi biztos, hogy a legendát egy német pap vetette papírra az 1500-as években, lerajzolva a kék ruhát is, és a rajz pontosan megegyezik a Trónoló Madonnán látható ruhával.

Szintén a szentélykörüljáró érdekessége a török korból származó mihráb fülke. Biztos, hogy Buda elfoglalása után itt tartották az első muzulmán imát a szultánért. Utána megoszlanak a vélemények a templom sorsáról. Sokan úgy vélik, hogy a törökök visszaadták Pest polgárainak, így ez volt a város egyetlen katolikus temploma a hódoltság idején. Kovács Gergely azonban ezt kizártnak tartja, mondván „egy magasabb szintű vallás sosem adná vissza egy leigázott vallás templomát”.

Visszasétálva az épület hátuljába Kovács Gergely az altemplomba vezeti a csapatot, elmesélve, hogy annak ugyanúgy kettős arculata van, mint a fenti gótikus-barokk résznek. Míg ott a török háborúskodás nyomait kellett eltüntetni a barokk felújítással, az altemplomban a barokk kor inkább rombolt: elbontotta a román kori falakat, és barokk altemplomot alakított ki. Idelenn a tartóoszlopokba épített színes kövek, néhány fontos pesti polgár sírköve és a második világháború golyónyomai láthatók.

– Kérném, hogy a zseblámpával világítsanak ide – mutat az egyik sírkőre Kovács Gergely, ugyanis a legújabb kor is a templomon hagyta nyomait, valaki összefirkálta az egyik követ. – Ezért kellett lezárni a csontkamrát – mentegetőzik, hogy oda már nem mehet be a csapat.

Ez az első alkalom, amikor a szórólapon kért zseblámpák előkerülhetnek, de az igazi élmény a túra végére marad. Végre kaphatunk némi ízelítőt a régészeti felfedezések izgalmából, amikor sötét helyeken, titkos ajtókon át vezet az út. Kovács Gergely méretes kulccsal nyitja ki a déli torony nehéz kapuját, ahova egyesével léphetünk be. A sötét és komor toronybelsőt csak zseblámpánk fénye világítja meg. Látható a harangokhoz vezető betonlépcső (aligha régészeti emlék), de a román kori templom legnagyobb épségben megmaradt, föld feletti része is, egy fríz a torony bal falán, a jobb falon pedig egy gótikus ablak a barokk falba ékelve.

– Ez bizonyítja, micsoda technikai fejlődés ment végbe a két korszak között, hiszen pontosan egy toronnyival szélesebb a gótikus templom a román korinál – zárja a csaknem háromórás programot a túravezető. Az idősebb történelemrajongók még kívülről is körbesétálják a templomot, miközben dünnyögik, nem is hitték volna, mi minden rejtőzik az épületben, pedig szinte naponta járnak erre.