A net nem felejt

Hét évvel ezelőtt a 16 éves Amanda Todd öngyilkossága bejárta a világsajtót. Ahogy egyre több amerikai, angol és japán eset került napvilágra, a szülőknek és a tanároknak rá kellett ébredniük, hogy az internetes zaklatás Magyarországot is érinti. Bizonyítják ezt a kecskeméti, székesfehérvári, mórahalmi esetek. Szomorú tapasztalat, hogy a gyerekek legtöbbször azért nem merik bevallani a zaklatást, mert nagyobb büntetésnek érzik, ha a szülő eltiltja őket a nettől. Sok családban és iskolában azonban még mindig nem veszik elég komolyan a problémát.

Sokszor az áldozatot hibáztatják, hogy ő „olyan más”, mint a többiek az osztályban Forrás: 123rf

Újfajta bántalmazásról van szó, amely érzelmileg megterhelőbb, mivel mindennap 24 órában éli meg az áldozat. Ráadásul sokkal nagyobb színtéren zajlik, mint az osztály- vagy az iskolaközösség: az egész online nyilvánosság előtt. A való életben minden kiváltó cselekmény hullámai elülnek egyszer, az internet viszont nem felejt, így egy kifigurázott mémhez vagy fotóhoz adott like-ok vagy kommentek újabb és újabb bántalmazást jelentenek, megsokszorozva az eredeti bántalmazás jelentőségét. Az eredmény nagyobb megaláztatás és frusztráció lesz, különösen, ha a valós és a netes események összekapcsolódnak, és később már a neten történeteken köszörüli a nyelvét az iskola.

Sokszor a helyváltoztatás sem megoldás. A Star Wars Kidként elhíresült Ghyslain Raza például hiába váltott többször iskolát, mémmé vált tánca beleégett az internet emlékezetébe (túlsúlyosan egy partvisnyéllel utánozta a fénykardozást), és minden iskolájában csúfolták miatta. Egy harminc éve pályán lévő mestertanár a hasonló esetek miatt rendszeresen felhívja diákjai figyelmét, hogy az internet nem felejt, éppen ezért gondolják meg, mit osztanak meg magukról. Mégis megdöbbentő – meséli –, hogy amikor meghívtak egy netes biztonsággal foglalkozó szakembert az iskolába, és az elmondta pontos technikai részletekkel a veszélyeket és védekezési mechanizmusokat, a gyerekek szinte semmit nem fogadtak meg belőle. A szakember az előadás szünetében kamu­profilokkal bejelölte a Facebookon a diákokat, akik visszajelezték, hogy ismerik. Később, az előadás második felében volt nagy megdöbbenés, hogy ezzel mi minden információt adtak ki magukról.

Az egyik legfontosabb fiatalokkal foglalkozó szervezet, a Do Something szerint a gyerekek 43 százalékát bántalmazzák online, minden negyediket folyamatosan. Hetven százalékuk tapasztalt mást érintő online zaklatást, de a közösségi médiában 90 százalékukat ez nem érdekli. Minden tíz diákból több mint négyen követtek el bántalmazást, és minden tízből heten látogattak már diáktársukat zaklató honlapokat. A UNICEF magyarországi felmérése azt mutatja, hogy a 10–18 évesek 88 százalékának van profilja közösségi oldalon (annak ellenére, hogy 13 éves korig nem lehet Facebook-fiókot készíteni, ám mivel a közösségi oldal nem ellenőrzi az adatok helyességét, akár tíz év alatt is lehet regisztrálni), és minden harmadik fiatalt zaklattak már a neten. Húsz százalékuk tapasztalt online bántalmazást, tíz százalékuk pedig maga vált zaklatóvá.

Sokszor az áldozatot hibáztatják, hogy ő „olyan más”, mint a többiek az osztályban
Fotó: 123rf

Halál előtt videófelvétel

Jármi Éva azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az adatok nem reprezentatív kutatásból származnak, „azok töltik ki a kérdőívet, akiket érint a kérdés”, így felülreprezentáltak a netes zaklatási esetek. Valójában a hétköznapi iskolai zaklatás még mindig sokkal gyakoribb, mint a netes.

Ráadásul egyre több a figyelemfelhívó és prevenciós kampány is. Három évvel ezelőtt a virtuális térben kevésbé aktív szülők és pedagógusok szinte nem is hallottak a problémáról, hiába futott a Médiaunió Neked 8?, a Disney Magyarország Add Friend vagy a Hop12 információs kampánya. Ma is vannak hiányosságok, de azóta tapasztalható előrelépés. Lezárult például a finn KiVa Antibullying program első hároméves bevezetése néhány budapesti és vidéki iskolában, most folyik a tárgyalás a meghosszabbításról.

A Kék Vonal deShame programja az online szexuális zaklatás kezelését és akadályozását tűzte ki célul. Az online gyűlöletbeszéddel szemben lép fel programjaival a Sokszínűség Oktatási Munkacsoport, az Oktatási Hivatal pedig az ENABLE (European Network Against Bullying in Learning and Leisure Environments) programot gondozza.

Alsó tagozatos tanárok panaszkodnak, hogy a probléma már első és második osztályban jelen van – figyelmeztet Jármi Éva. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai tanulmány azt mutatta ki, hogy a netes zaklatás hatodikos korban kezdődik, ilyenkor a gyerekek hét százaléka válik áldozattá, a gimnázium első évében már tizennégy százalék, és ez folyamatosan növekszik. Most már ott tartunk, hogy hat-hét éves gyerekek zaklatják egymást a közösségi és csevegőoldalakon. A Gyerekorvosok Amerikai Akadémiája szerint minél több időt tölt a neten a gyerek, annál nagyobb esélye van a zaklatás kialakulásának.

Már napi öt óra nethasználat összefüggésbe hozható a nagy nyilvánosságot kapott tinédzser-öngyilkosságokkal. Nyolc-tizenkét évesek viszont átlagosan napi hat órát, az idősebbek napi kilencet töltenek a képernyő előtt. 1999-ben egy mindössze nyolcéves kislány akasztotta fel magát saját ugrókötelével a szobájában az iskolai zaklatás miatt. 2003-ban a 14 éves Ryan Halligan lett öngyilkos, miután társai elkezdték terjeszteni a neten, hogy homoszexuális. A legnagyobb nyilvánosságot a 16 éves Amanda Todd 2012-es esete kapta, akit egy ismeretlen troll vett rá, hogy mutasson magáról félmeztelen képeket, amelyek aztán kikerültek a közösségi médiába. Amanda a halála előtt videót készített történetéről, ezt azóta több mint 17 millióan látták a YouTube-on.

Mit szűrnek a szűrők?

Magyarországon az első hírhedt eset nyolc évvel ezelőtt történt. Laci, a kitűnő tanuló, gyógyszerkutatónak készülő kecskeméti diák egyik napról a másikra tűnt el, holttestét három héttel később egy nagyfeszültségű villanyvezeték mellett találták meg. Csak később derült ki, hogy valószínűleg zaklatás miatt lett a fiú öngyilkos. 2014-ben egy székesfehérvári fiú vetette le magát iskolájának aulájába a legfelső emeletről zaklatás miatt, két évvel ezelőtt pedig egy szintén 17 éves mórahalmi fiúról tudódott ki, hogy rendszeresen zsarolta iskolatársát.

Szakértők szerint a felgyorsult világ, illetve a könnyen elérhető erőszakos videók és játékok miatt a mai fiatalok kegyetlenebbek, mint a korábbi generációk, ezt pedig nehezebb kezelni. Szülőként fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a gyerekek el merik mondani a problémákat, mivel általában a szülő tud meg mindent utoljára. Az internethez való viszonyt is kezelni kell, már egész korán érdemes elkezdeni a gyerekekkel a beszélgetést a veszélyekről és az adatbiztonságról. Különféle szűrők alkalmazásával a legalapvetőbb adatok megvédhetők, de a teljes közösségi médiás jelenlét csak a beszélgetés útján ellenőrizhető.

Jármi Éva szerint érdemes néha rákeresni a gyerek nevére a Google-on, illetve megkérni egy barátot, rokont, hogy időről időre nézzen rá a gyerek közösségi médiás jelenlétére. Mindezt persze úgy, hogy ne avatkozzunk be túlzottan a magánéletébe. A gyerekek legtöbbször ugyanis azért nem merik bevallani a zaklatást, mert nagyobb büntetésnek érzik, ha a szülő eltiltja őket a nettől. Problémakezelésként ezért a szakemberek a különféle technikai programokon és applikációkon túl csoportdinamikai képzéseket javasolnak. Az áldozatnak egyrészt azt, hogy viselkedjen szangvinikusan, növesszen vastag bőrt, ne hunyászkodjon meg, álljon ki magáért, de ne sírva tegye. A bántalmazót pedig igyekeznek olyan helyzetbe hozni filmek és gyakorlatok segítségével, ami felkelti az empátiát az áldozat iránt. Felteszik például a kérdést, hogy vajon akkor is megtenné a számára csak erőfitogtatásnak tűnő zaklatást, ha tudja, hogy esetleg azzal öngyilkosságba kergeti a másikat?

A válasz egyértelműsítésében a tanárok és szülők segítségére van számos tinédzser influencer is, akik rendre osztják meg saját zaklatási történeteiket. Hogyan élték meg (élték túl), és milyen tanulságul szolgál ez a többiek számára. Hasonló hatásuk van a témában készült sikerkönyveknek és filmeknek, így a 13 okom volt és a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :) okozta élményeknek is. Sőt már a gyerekek maguk is használják a netes zaklatás angol megfelelőjéből (cyberbullying) a „bullizálsz engem!” kifejezést. Úgy tűnik tehát, hogy kezelhető a netes zaklatás, de kérdés, hogy az újabb technikai fejlődés (hiszen hallunk arról, hogy a közösségi platformok komoly átalakulás előtt állnak) milyen veszélyhelyzeteket teremt.