Botrányról nem beszélhetünk, sokkal inkább logikus döntésnek tekinthető, hogy a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Stockholmban a Nobel-díjak átadását követő bankett. A díjátadót kellő távolságtartással előreláthatólag megtartják, bár erre augusztus elején senki sem mondhat biztosat. Utoljára az 1956-os magyar forradalom leverése miatti tiltakozásként törölték a bankettet.
A járvány tehát a legrangosabb tudományos elismerés átadásának szokott menetrendjét is részben átírta. A Nobel-díjak kihirdetésének időpontja – október 5. és 12. között – változatlan, ezt nincs miért törölni, hiszen az illetékes bizottságok képviselői újságírók jelenlétében csupán a neveket és az indoklásokat teszik közzé ilyenkor, legfeljebb telefonon, Skype-on kapcsolják a győzteseket. Legrosszabb esetben a sajtó személyes jelenléte nélkül közlik az idei díjazottak nevét. A bankettet hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Az elsőt a stockholmi Grand Hotelben tartották még 1901-ben, az akkori ötfogásos vacsora mai áron mintegy kétszáz dollárba került. Az eseményt 1934 óta a városházán rendezik, erre hagyományosan 1300 vendég hivatalos. Ez az esemény marad el, amire utoljára 1956-ban volt példa. Akkor a Magyarország elleni szovjet invázió miatt tiltakoztak ezzel a megoldással a szervezők, azt megelőzően a két világháború idején törölték a pompás műsort.
A Nobel-díj utóbbi néhány éves története meglehetősen mozgalmasra sikeredett, botrányok sora kísérte a bizottságok működését. A botlások zöme az irodalmi és a Nobel-békedíjhoz fűződik. Az utóbbival kapcsolatos kritikák zöme azt firtatja, hogy miként kaphatott például Mihail Gorbacsov és Barack Obama elismerést, amikor Mahátma Gandhi és II. János Pál pápa nem volt érdemes erre.
Az irodalmi Nobel-díjakat övező botrányokat képtelenség felsorolni. A legutolsó mozzanatként tavaly decemberben kilépett a díjat odaítélő svéd bizottság két tagja. Egyikük, Gun-Britt Sundström svéd író távozását az osztrák Peter Handke kitüntetése befolyásolta. Az író szerint az osztrák Peter Handke 2019-es kitüntetése úgy lett interpretálva, mintha az irodalom a politika felett állna, ő azonban nem osztja ezt a véleményt. Handke valóban megosztó figura. 1999-ben élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, 2006-ban pedig beszédet mondott a népirtással vádolt Slobodan Milošević temetésén, akit tragikus sorsú embernek nevezett. Az osztrák író azzal is felháborodást keltett, hogy nem tartotta népirtásnak a srebrenicai mészárlást. Handkéval együtt kapott irodalmi Nobel-díjat a lengyel Olga Tokarczuk, csakhogy övé a 2018-as elismerés lett. Ennek magyarázata – mi más – egy botrány. A díjat odaítélő bizottság egyik korábbi tagjának férjét többen szexuális zaklatással vádolták, ráadásul kiderült, hogy a férfi többször is kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díjas nevét. A botrány miatt 2018-ban egy évvel elhalasztották a díj odaítélését.
És akkor még nem esett szó a 2016-os év nyerteséről, az amerikai dalszövegíró Bob Dylanről, aki hetekig nem kommentálta az elismerést, majd végül nagy megtiszteltetésnek tartva elfogadta azt. Ennek ellenére „egyéb kötelezettségek” miatt nem ment el a decemberi díjátadóra. Hónapokkal később pedig kikötötte, hogy sajtómentes ceremóniát szeretne, a díj – és az azzal járó nyolcmillió svéd korona – előfeltételeként elvárt Nobel-beszéd nélkül. A beszédet elvileg a díj odaítélése utáni hat hónapban kell megtartani. Bob Dylan végül szinte az utolsó pillanatban leadta előadását.
„Szégyelld magad!” – Peter Handke kitüntetése ellen tiltakozó felirat Szarajevóban, 2019. Mozgalmas évek
Fotó: Getty Images
Időnként felmerül, hogy miért nincs matematikai Nobel-díj, és rögtön jönnek a különböző magyarázatok. A három évvel ezelőtt elhunyt akadémikus, Beck Mihály korábbi tanulmányában arról írt, hogy Alfred Nobel végrendeletében öt olyan témát nevezett meg, amelyek mindegyike valahogy saját életével szoros kapcsolatban állt, a matematika azonban nem volt ilyen. A matematikusok azért létrehozták a maguk legnagyobb díjait. Ezek közül három emelkedett a Nobel-díj magasságába: a Fields-érem, a matematikai Wolf-díj és az Abel-díj. De miért nem gondolt Nobel a matematikában elért eredmények elismerésére?
Számos feltételezés, mendemonda, találgatás olvasható a különböző cikkekben és visszaemlékezésekben. A szuperszonikus repülés atyjaként tisztelt magyar származású amerikai fizikus, Kármán Tódor önéletrajzában igencsak kicsinyes okot tételez fel: „Én személyesen mindig azt gyanítottam, hogy azért elfogult a Nobel-díj Bizottság, mert Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle.” Nobel életrajzában azonban nem található a házvezetőnőjének romantikus szökésére utaló adat. Elképzelhető, hogy Kármán Tódor feltételezésének az a felháborodás volt az alapja, hogy nem nyerte el ezt az elismerést. Egy másik magyarázat szerint Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy matematikussal kapott rajta. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja a matematikát. Nobelnek valóban volt egy hosszabb ideig tartó, minden bizonnyal nem csupán plátói kapcsolata egy nálánál közel harminc évvel fiatalabb bécsi lánnyal. Sofie Hess egyszer azt közölte vele, hogy gyermeket vár, a gyermek apja magyar (mások szerint osztrák) katonatiszt, bizonyos Kapivári Kapy. Nobel fejedelmien gondoskodott hűtlen és butuska barátnőjéről.
A mosolyogtató történetekkel szemben Beck Mihály úgy vélte, a matematika mellőzésének más oka volt. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Találmányai – melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin – anyagismeretet, céltudatosságot és természetesen intuíciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Elképzelhető, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása nem is igényelt többet. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka általában, Nobel kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak a matematikai eredményekre.
A természettudományi kutatásokban Nobel halála után lett mind nagyobb szerepe a matematikának. Ha csak egy-két évtizeddel később alapítja díját, Nobel biztosan nem hagyja figyelmen kívül a matematika és az informatika zsenijeit.
