Faltörők

A veretes dalszövegek, dallamosság, igényes szövegi mondanivaló, mindezt ékes magyar nyelven, határon túlról, magyarként.

Phoenix RT – Jelzőfény Forrás: HammerWorld / Edge Records

Ősidőktől fogva tudjuk, s ebben az isteni Pink Floyd csak megerősített bennünket, hogy a falakkal mindig baj van: éppen ezért folyamatos küzdelemre vagyunk kárhoztatva. Miként a vasfüggöny innenső oldalán a Taurus a leomló kőfalaknak, a Beatrice Jerikónak, a Rolls Frakció pedig a tégláknak üzent hadat és vívta zenei élet-halál harcát. Ki a konformizmus, ki a kommunizmus, ki pedig – anarchista módon – mindenki ellen. Tegyük hozzá, még a múlt évszázadban és évezredben, és a pszichedelikus, a hard, a punk rock, illetőleg az új hullám fegyverével.

Úgy tűnik, e küzdelem napjainkra, a nyomulós technikai-informatikai forradalmát élő, járvány sújtotta XXI. századra eszkalálódott. Ha a dal nem is, de a cél ugyanaz maradt: „Törjünk a falakon át / mert aki hagyja magát / Végül csak egy lesz a sorban”. A hadszíntér Magyarország egyik északi bástyája, közelebbről Felvidék, még közelebbről Csallóköz, ahol a legendás „vad főnixmadár” 2013-ban egyszer csak gondol egyet, feltámad halottaiból, és gyorsan részvénytársasággá alakul. Aztán nyolc esztendő múltán a modern metál fenegyerekei késlekedés nélkül támadást indítanak a bezártság, a sötétség, az útvesztők, a kishitűség és minden, életünket negatívan befolyásoló tényező ellen. Az önsajnálat és a siránkozás helyett jó hallani tőlük a „jelzőfénnyel” megvilágított, kivétel nélkül optimista végkicsengésű, irodalmi szintű verseket, amelyek akár zene nélkül, lecsupaszítva is élvezhetőek. A metál műfaj minden kívánalmának eleget tévő, döngölős, zúzós zenét lehetne akár a valamivel szelídebb, korai Beatricéhez, esetleg napjaink Roadjához, illetőleg Tankcsapdájához hasonlítani, de minek? A Phoenix RT önmagában – persze tisztelegve az útmutató ősök, példaképek előtt – is megállja a helyét.

Phoenix RT – Jelzőfény
Fotó: HammerWorld / Edge Records

A tavaly októberben napvilágot látott Jelzőfény című album a csapat működésének nyolc esztendeje alatt épp negyedik a sorban; és akkor még nem beszéltünk a tizenhárom videóklipről és több száz lejátszott, köztük számos anyaországi fellépésről, megfejelve egy londoni, valamint dunaszerdahelyi sportcsarnokos megakoncerttel. Dicsőség-e vagy sem, mindenesetre az is tény, hogy az egyik kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén metálbanda létükre sikerült egészen a „mentorházig” jutniuk, ezen felbuzdulva lemezcímadó dalukkal idén az annál színvonalasabb magyar televíziós produkcióba is beneveztek.

Nyilván biztosra mentek, hiszen a Jelzőfény – hogy stílszerűek maradjunk – a Phoenix zászlóshajója. Nem csupán a könnyen megjegyezhető verzék és még dallamosabb refrén vagy akár a produktum üzenete (a jelen Covid-sújtotta helyzetben is biztos pont, kapaszkodó az embereknek) okán; a sikerességhez nem keveset tesz hozzá, hogy Diószegi Kiki, aki amúgy a Down For Whatever formáció frontembere, duettet vállalt Puss Tamás basszusgitáros-énekes-szövegíróval, ráadásul ez utóbbi mesterségébe is besegített. A tizenegy meglepően rövid, nagyjából három-négyperces, többnyire döngölős szerzeményt felvonultató album másik különlegessége, hogy a záródal a Nincs baj, Kalapács József Totem című albumának egyik tétele – feldolgozás Phoenix RT módra.

Mondják, hogy igazán ütős, szívhez szóló balladát, lírát a kőkemény muzsikára felesküdött heavy vagy hard rock bandák írnak. Éppen azok, akiktől a legkevésbé várnánk, elég csupán a Metallicára, a Uriah Heepre vagy épp a Deep Purple-­re gondolni. Nos, a Phoenix is jónak látta mintegy pihenésképpen megírni és feljátszani az Ami ránk vár, valamint az Elkéstél című rendhagyó szerelmi témájú tételeit, az előbbit nyugis akusztikus gitár kísérettel és többszólamú vokállal megtámogatva.

Puss Tamás, Görög Márton (gitár, elektronikus hangszerek) valamint Lépes Ferenc (dob) trió­ban vállalkozott arra, amit hasonló formációk többnyire klasszikus ötfős felállásban igyekeznek megoldani. Méghozzá úgy, hogy ez cseppet sem ment a hangzás rovására. A veretes dalszövegeken túl azt is jó hallani, hogy az újabb zenészgenerációk között ugyancsak akadnak, akik a metal műfaján belül is odafigyelnek a dallamosságra, fontosnak tartják a szövegi mondanivalót, ráadásul adnak az igényességre. És teszik mindezt ékes magyar nyelven, határon túlról, magyarként.

(Phoenix RT – Jelzőfény, HammerWorld/Edge Records, 2020)