Guggolni a barázdában

A kabátzsebbe kínálkozó kötet már a címlapon sejteti, mi vár ránk belül.

Szerényi Gábor           
2021. 01. 08. 8:56
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (emellett a Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi-díjas professor eme­ritusa), Szentes Tamás Ne vedd komolyan! Vagy mégis? Avagy hogyan viseljük el ironikus humorral életünk visszásságait címmel könyvet jelentet meg, joggal feltételezhetjük, hogy igényes humorban lesz részünk.

A kabátzsebbe kínálkozó kötet már a címlapon sejteti, mi vár ránk belül. Horatius latin nyelvű idézete: „Ridendo dicere verum”, vagyis tréfálkozva mondani az igazat, rímel a borítón szereplő, Halász Géza alkotta szatirikus montázsra. Ezen a viszontagságos életű, ám a próbatételek ellenére (vagy épp azért?) megbölcsült római filozófus, költő patetikus pózzal kínálja a kitűnő olasz fagylatot (gelato al limone!) a latin életörömöt sugárzó biciklis árudából. Tekintete a klasszikus verssort sugallja: „Ércnél is maradóbb művet emeltem én!” (Bede Anna fordítása.)

A kis könyv belül is pont ilyen. Apellál az olvasó szellemi igényességére. Hálából istenien szórakoztat. A magasztos és mindennapi anakronisztikusan együtt jár. Bár gondosan szerkesztett írások sorakoznak benne, előzékeny a csapongva lapozgató olvasóval. Az előszóban aperitifként szervírozza történelmi korok gyöngyszemeit. Az ötvenes évek szorításában például ilyen partizán sorok születtek ünnepi versnek álcázva: „Guggolunk a barázdában, / S egünket a párt kitárta!” Figyelmetlen cenzor – vagy épp titokban egyetértő? – kellett a már-már boccacciói­ hangulatot gerjesztő strófához, amelyben a korabeli költőnő imigyen áradozott az április 4-ei katonai felvonulás résztvevőiről: „El-elnézem a vitézek seregét, / Számba veszem a legények elejét”.

A katasztrófák morbid humorát gyűjtő szerző az 1956-os forradalomból is talált legendás anekdotát. Egy színész a szovjet megszállók iszonyatos pusztítását így idézte fel: „a tankok dübörgését hallva még időben hazasiettem, majd benyomtam a liftcsengőt, és erre lejött a lakásom.” Gyakorlatilag korai Sándor György-poén született. A jellegzetes magyar humor minden korszakban virul, napjaink járványveszélyére reagálva egy friss szólás: „Munkába járás céljából sürgősen szobabiciklit vennék!”

Ahogy Karinthy Frigyes abszurd értelmező szótárának szelleme, Örkény klasszikussá vált groteszkjei is Szentes Tamás világának rokonai. Egy kis (anti)lexikon, illetve (félre)értelmező szótár – így nevezi a szerző a könyv első részét. Ebben üdítően tombol a szójáték, az értelmezhetőség karikírozása.

Az agymosást például ekképpen írja le: olyan mosási művelet, amelyet üres jelszavaikkal politikusok végeznek el választóik agyán. Miután a szerző ténylegesen a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, különösen vitriolos (ön)iróniával írja le ennek szócikkét: az MTA rendetlen tagjaitól eltérően időben érkezik az ülésekre, ott rendesen viselkedik, fel sem szólal, vagy ha mégis, felszólalásával nem zavarja a többieket vagy az elnökséget.

Miközben a szerző deklarált célja az elmés mulattatás, azért heves vitákat is kiválthat például a liberalizmus szócikke: „Amit szabad nekem, azt nem szabad neked”, pontosabban és általában: az „Amit szabad nekem, azt tilos mindenki másnak” elv kifejezése.

Ahogy egy „igazi” szótárt vagy lexikont sem lehet kiolvasni, így ezt sem. Lehet forgatni, szeszélyesen ide-oda lapozni. Lám, itt vannak a közgazdasági fogalmak groteszk átírásai, amelyeknél az avatatlan olvasónak lehet, hogy szüksége van értelmező szakszótárra, hogy mi a vasbértörvény, a skálahozadék vagy éppen az intertemporális kereskedelem. (Legalább azt tudjuk-e, hogy az aggregált kínálati görbét eszik-e vagy isszák?!)

Amúgy nem csak azok járnak jól, akik ismerik Parkinson és Peter Lawrence törvényeit, és így a könyv egyik fontos fejezetét (amúgy mind az) érthetik teljes mélységében. (Magasságában.) A teljesen avatatlanoknak is esélyük van pompás poénokat átélni, hiszen a Lugas állandó karikaturistájának, Halász Gézának képi leleményei telitalálatok. Illusztrációi egyszerre adnak plusz értelmezési távlatokat az írásnak, de önmagukban is üdítő paradoxonok.

(Szentes Tamás: Ne vedd komolyan! Vagy mégis? Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2020, 162 oldal. Ára: 1990 forint)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.