Aki a mesterséges intelligenciát uralja, azé lesz a világ – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta még négy évvel ezelőtt, valószínűleg mára sem változott meg a véleménye.
A napokban a 97 éves Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki idős korára csak ritkán ad interjút, arról értekezett, hogy milyen kockázatokat rejt az Egyesült Államok és Kína versengése, ha nem tudják idejében, tárgyalásos úton rendezni a problémákat. Armageddont, a végítélet napját vizionálta a sokat látott és tapasztalt diplomata, aki maga is részt vett az 1970-es években Washington és Peking kapcsolatának rendezésében. Ha a mostani viszályra nem találnak közösen megoldást, akkor még a legrosszabb forgatókönyvet sem zárta ki Kissinger. Az atomütőerő és a mesterséges intelligencia összekapcsolása még közelebb hozta a szörnyű pusztítás lehetőségét. Kína sokkal veszélyesebb ellenfél, mint a hidegháború alatt a Szovjetunió volt, mert neki megvan a valós gazdasági és technológiai teljesítménye – hangsúlyozta az exdiplomata. Nem árt hallgatni az öreg figyelmeztetésére.
Hasonló következtetésre jutott az az amerikai szervezet, amely a közelmúltban tette le az asztalra hétszáz oldalas jelentését arról, hogy milyen változásokat okoz a mesterséges intelligencia a jövő konfliktusaiban. A mesterséges intelligencia hatása a nemzetbiztonságra – e tárgykörben végez kutatásokat a testület. Most rendkívül alapos, de legalább annyira lehangoló tanulmányt adtak ki. A vezetője is szakmabeli, Eric Schmidt, a Google volt elnök-vezérigazgatója. Anélkül, hogy ezt az egyszerű polgárok észrevennék, forradalmi korban élünk – állapították meg a tanulmány készítői. Az ipari, háztartási eszközökön túl egészen az űrkutatásig mindenhol megjelennek a „gondolkodó robotok”. Hatékonyabbak, gyorsabbak, nem fáradnak el, mint az ember. A haditechnikáról nem is beszélve: új háborús eszköz formálódik, mégpedig az algoritmusok hadserege. Jelenleg, amit látunk belőle, az csupán a jéghegy csúcsa. A jelentéstévők közül számosan ezt olyan nagy jelentőségűnek tartják, amely még az elektromosság elterjedésének XX. századi hatását is meghaladja. A rövid időn belül beálló változások az egész társadalmat átalakítják. És ebben a stratégiai és technológiai versenyben két ország közt dől el a világelsőség, ezek az Egyesült Államok és Kína.
Gyakorlat Krakkó környékén. A gép döntő tényező lesz
Fotó: Getty Images
A mesterséges intelligencia döntő tényezője lesz annak, hogy ki arat diadalt a harcmezőkön. Eric Schmidt szerint az Egyesült Államok nem készül fel eléggé arra, hogy szembenézzen ezzel az új fenyegetéssel. A jelenleg birtokolt technológiai fölényt Amerika elveszítheti a következő évtizedekben. A kínai ambíciók jelentősen meghaladják az amerikaiakat. „Tudjuk, hogy a vetélytárs a mesterséges intelligencia kapacitását gond nélkül bevetheti ellenünk” – áll a jelentésben, amely hozzáfűzi azt is: „Ha nem cselekszünk azonnal, akkor az Egyesült Államok el fogja veszíteni ezt a versenyt.” 2018 óta létezik egy program, amelynek azt kellene kidolgoznia, hogy a hadiiparban miként őrizhetik meg az amerikai fölényt a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ennek 2025-re kell véglegesen elkészülnie. Kicsit késő ez, nem?
Az amerikaiak nem készítik fel eléggé a társadalmat, a gazdaságot, a nemzetbiztonságot arra, hogy milyen változások előtt állunk – szögezi le a tanulmány. Még emberi beavatkozás kell ahhoz, hogy a számítógépek maguk oldják meg a különböző problémákat. De már nem sokáig.
A hadviselésben ugyanígy fog történni a dolog. A mesterséges intelligencia olyan eszköz, amely felboríthatja a jelenleg tapasztalt egyensúlyt, és újabb fegyverkezési versenyhez vezet. A NATO is készített egy tanulmányt a 2020–2040 között várható technológiai irányzatokról. Ebben megállapítják, hogy a szövetség katonai erőire és kapacitására is jelentős hatással lesz a mesterséges intelligencia. Szinte mindent érint.
A mesterséges intelligencia elhozza az algoritmusok harcát. Átszabja a jelenleg ismert hagyományos háború fazonját: a gyorsaságban, a tempóban, az ember és a gépek közti kapcsolatokban, a kémkedés gépesítésében, a harcterek külső felügyeletében, a célpontok kiválasztásában, a csapatok védelmében. A vezérkarban ülők attól félnek, hogy egyszerűen nem fogják megérteni az emberi agynál sokkal gyorsabb gépek által felajánlott döntési lehetőségeket. Emellett olyan információkat is figyelembe vesznek, amelyek az ember gondolkodásában háttérbe szorulnak. A mesterséges intelligencia kiegészíti az emberi cselekvést, de egyelőre még nem helyettesíti azt.
Az Egyesült Államok hivatalosan tartózkodik attól, hogy autonóm gyilkoló robotok kifejlesztésén munkálkodjon, amolyan robothadseregeket állítson fel, de ez sem a távoli jövő. A hírek szerint ez a kérdés nem vált ki etikai gondokat olyan államokban, mint Kína vagy Oroszország, ők már rendelkeznek ilyen gépek prototípusaival. Eric Schmidt szerint az Egyesült Államoknak nem kellene tehetetlenül néznie, hogy a riválisok elhúznak mellettük. Lehetőség van arra, hogy az emberi jogok figyelembevételével kísérletezzenek ki „katonai autonóm rendszereket” – állítja a volt Google-guru. Ez egyértelmű, hiszen az embereket gyilkoló robotok természetesen az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartásával végzik majd munkájukat, és ezen eszme világméretű terjesztésében nagy szerepet vállalnak – ez a rosszmájúak véleménye.
De vannak olyan szakértők, akik nem látják ennyire sötéten a jövőt, mint az idézett amerikai jelentés. Az Európai Unióban például kidolgoztak egy négykategóriájú kritériumrendszert a mesterséges intelligenciára. Alacsony kockázatú, korlátozottan alkalmazható, fokozott veszélyű, és már a gondolat is elfogadhatatlan, hogy egyszer majd ilyen gépszörnyeket gyártsunk – ezen kategóriák komolyan vételével elérhetjük azt, hogy a technológia nem lesz veszélyes, és eleget tesz az emberi jogi követelményeknek. Már készül a rendelet, amely az unió minden tagállamára vonatkozik. Az öreg földrészen nem fognak robothadseregek masírozni! Kivéve, ha azok az Európai Unió ellenségeié.
