Játéktér

A magyar labdarúgó-válogatott zárt kapuk mögött kénytelen játszani az október 13-i Európa-bajnoki selejtezőt Azerbajdzsán ellen, hacsak az ­európai szövetség, az UEFA fellebbviteli bizottsága lapzártánk után váratlanul felül nem bírálja a fegyelmi testület döntését. A büntetés oka a szokásos: a szurkolók rasszista viselkedése.

Mátyás királyt ábrázoló transzparenssel fogadták a magyar szurkolók a csapatokat a magyar–szlovák Eb-selejtezőn Fotó: Mirkó István

Ízlés szerint abszurdnak, megmosolyogtatónak, igazságtalannak, „történelmietlennek” is bélyegezhetjük az UEFA ítéletét, hiszen a szeptember 9-i magyar–szlovák meccsen követték el a magyar drukkerek a szörnyűséges bűnt, s legjobb tudomásunk szerint ha a két nemzet, a két nép viszonya nem is felhőtlen, de mindenképpen ugyanahhoz a rassz­hoz tartoznak. Ám ez az érvelés zsákutca, csupán önigazolást kereső tévút, az UEFA-t ez a logika nem hatja meg, ráadásul roppant befolyásos szervezetként a globális erőtér egyik megkerülhetetlen szereplője.

Az UEFA fegyelmi testületének két hete hozott határozata szerint a magyar szövetség (MLSZ) mint rendező és mint a magyar válogatott szurkolóiért is felelősséggel tartozó tagszervezet négy pontban sértette meg a fegyelmi szabályzatot. Ezek közül három – tárgyak pályára dobálása, pirotechnika használata, a csapat helytelen viselkedése (az egy meccsen kapott öt sárga lap) – szinte szóra sem érdemes, a negyedik az inkriminált „szurkolók rasszista viselkedése”.

Közelebb visz a probléma megértéséhez, ha közbevetjük, hogy ugyanezen a mérkőzésen elkövetett ugyanezen kihágás miatt az UEFA első fokon a szlovák szövetséget is azzal sújtotta, hogy a következő hazai találkozóját zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani. További hasonlóság, hogy a magyar és a szlovák szövetség is fellebbezett az első fokú ítélet ellen, csakhogy a szlovák kifogásnak az UEFA fellebbviteli bizottsága csupán három nap elteltével helyt adott, s a stadionbezárást pénzbüntetésre enyhítette. Mégpedig azért, mert meggyőzte a szlovák érvelés, miszerint a „rasszista viselkedéssel” szemben a szlovák drukkerek csupán a „provokatív politikai üzenet” vétségét merítették ki.

Az obszcén szövegekre érzékeny olvasók bocsánatát kell kérnünk, de csak a szó szerinti idézetekkel válik érthetővé, hogy mit mérlegel az UEFA. A szlovákok a jól ismert „Üsd a magyar fejét, üsd!” rigmust skandálták, amely ugyanúgy csupán csúnya (provokatív politikai üzenet), mint magyar oldalról a „Szar Szlovákia”, ám a magyar szektorból az is felhangzott, hogy „Cigányok!”, s ez bizony már beleerőszakolható a rasszista viselkedés kategóriájába. Úgy tudjuk, az MLSZ fellebbezésében éppen azzal érvel, hogy a „cigányozás” magyar–szlovák viszonylatban szintén nem lehet rasszista tartalmú szöveg, csupán a terhes közös történelmi múltra visszavezethető – bár tagadhatatlanul alpári megnyilvánulás –, végső soron provokatív politikai üzenet.

Fontos megjegyezni, hogy nem csupán ízlésbeli és az európai, úgy általában a „politikailag korrekt” közbeszédben uralkodó irányelvek mentén értelmezhető a megkülönböztetés a „rasszista viselkedés” és a „provokatív politikai üzenet” között. Az UEFA előbbit külön paragrafus alá sorolja.

A fegyelmi szabályzat 16. paragrafusának 2. bekezdése a-tól f-ig nyolc pontba foglalja a szurkolói kihágásokat az ellenfél himnuszának megzavarásától a pályára özönlésig. Az e pont alatt olvasható a következő: „provokatív üzenetek közvetítésére alkalmas gesztusok, szavak, tárgyak és egyéb eszközök, amelyek nem illenek egy sportrendezvény kereteihez, különös tekintettel a politikai, ideológiai, vallási vagy megfélemlítésre alkalmas tartalmú provokatív üzenetekre”. Ez eddig világos, s igen, ebbe a pontba beleillik az „Üsd a magyar fejét, üsd!” és a „Szar Szlovákia” is.

Önmagában az is jelzésértékű, hogy külön paragrafus (a 14.) foglalkozik a rasszizmussal, egészen pontosan „rasszizmus és egyéb diszkriminatív cselekedek” a szakasz címe. Bizony, nem véletlenül gyanítjuk azt, mintha itt lenne játéktér.

Az 1. bekezdés a jól ismert általános rendelkezést tartalmazza: „…az a labdarúgó vagy sportszakember, aki mást vagy bármilyen személyekből álló csoportot rasszizmus formájában emberi méltóságában megsért, ideértve a bőrszínre, vallásra, etnikai hovatartozásra való sértést, fegyelmi vétséget követ el…” Ez – megismételjük – labdarúgókra és sportszakemberekre (edző, orvos, gyúró, csapatvezető stb.) vonatkozik, s nem a szurkolókra, mégis érdemes kitérni rá, hiszen a büntetési tétel roppant árulkodó: legkevesebb tíz mérkőzés! Egy múlt heti eset mutatja, ezt a bekezdést nem lehet elég komolyan venni. A Manchester City két – egymással baráti viszonyt ápoló – játékosa, a portugál és a francia Benjamin Mendy Twitter-üzeneteket váltott, s eközben Silva Mendyt az egyik édességgyártó cég érthetően csoki-, avagy erősen sötétbarna színű figurájához hasonlította. Az afrikai felmenőkkel bíró barát smiley-kkal reagált. Nem úgy a rasszizmus írmagjának kiirtását küldetésének tekintő Kick it Out mozgalom, amely jelentette az esetet az angol szövetségnek. Az FA ennek megfelelően meg is kezdte a vizsgálatot. Személyesen a klub híres vezetőedzőjének, Pep Guardiolának kellett közbelépni az FA-nél, még mielőtt eszkalálódott volna az eset; Silvának azonban így is törölnie kellett az ominózus üzenetet. Ahol nem vetettek – helyesebben vétettek –, ott is aratna. Így áll az európai futball a rasszizmushoz.

Mátyás királyt ábrázoló transzparenssel fogadták a magyar szurkolók a csapatokat a magyar–szlovák Eb-selejtezőn
Fotó: Mirkó István

Na de vissza a mi ügyünkhöz és a szurkolókhoz. A 14. paragrafus 2. bekezdése kimondja: „Ha egy vagy több tagszövetség vagy klub szurkolói kezdenek bele az 1. paragrafusban foglaltakba, akkor azért a tagszövetség vagy a klub felelős, és legalább részleges stadionbezárással büntetendő.”

A 3. bekezdés rendelkezik a visszaesőkről, mely körbe a márciusi, nagyszombati mérkőzés következtében az MLSZ is tartozik. Az is le van fektetve, hogy ez esetben már a teljes stadionbezárás az alkalmazandó büntetés. Világos. Csak éppen – visszakanyarodva az 1. bekezdéshez – a rasszizmus össze van mosva az „emberi méltóságában, ideértve a bőrszínre, vallásra, etnikai hovatartozásra való sértéssel”.

Föltehetjük a kérdést: az „Üsd a magyar fejét, üsd!” rigmus az etnikai hovatartozáson keresztül alkalmas-e arra, hogy emberi méltóságukban megsértse a magyar szurkolókat, ekképpen rasszista tartalmú, vagy csupán provokatív politikai üzenet? S ugyanezt a kérdést feltehetjük a „Szar Szlovákia” és a „Cigányok!” esetében is.

Ha akarom, így, ha akarom, úgy. Legalábbis erre hajlunk egyértelmű támpont híján. Józan eszünk a következő definíciót sugallja: nem minden diszkrimináció rasszizmus, de minden rasszizmus diszkrimináció. Az UEFA fegyelmi szabályzata – ha úgy akarja, ha úgy kívánja az érdeke – fordított gondolkodásra is kínál lehetőséget.

S hogy a fegyelmi, illetve fellebbviteli bizottság mikor akarja így, és mikor úgy, az bizony már részben politika, akinek így jobban tetszik, az összeesküvés-elméletek birodalma. Jobb ezt elkerülni, s nem a behódolás, hanem szó szerint a sportszerűség jegyében. Nomen est omen: a szurkolónak tényleg az a dolga, hogy szurkoljon.

Antirasszista kiáltvány

Az UEFA még 2014-ben megteremtette a rasszizmus elleni harc eszmei alapját. Tizenegy pontba foglalt határozatban deklarálta, hogy az európai labdarúgás egységes a rasszizmussal szemben, s ennek egyes pontjait beemelte a fegyelmi szabályzatába is. (Az MLSZ honlapján is olvasható magyar fordítást közöljük.)

1. Az UEFA alapszabálya előírja, hogy a fő cél a labdarúgás támogatása egész Európában a béke, a megértés és a fair play szellemében, bármiféle megkülönböztetés nélkül.

2. Hasonlóképpen az UEFA 11 legfontosabb értéke egy fogadalmat tartalmaz, mely szerint az UEFA a zéró tolerancia szemléletmódot alkalmazza a rasszizmus vonatkozásában.

3. Ugyanezen 11 érték kijelenti, hogy a labdarúgásnak példát kell mutatnia. A labdarúgás egyesíti az embereket, és áthidalja a különbségeket. Ezért a játék fő elve a tisztelet.

4. Ennek fényében az európai labdarúgás egységes azon határozott meggyőződé­sé­-

ben, hogy a rasszizmust és a diszkrimináció egyéb formáit egyszer és mindenkorra el kell távolítani a labdarúgásból.

5. Az UEFA és tagszövetségei ezennel elhatározzák, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a rasszizmus felszámolására a labdarúgásban. Szigorúbb szankciókat kell bevezetni a játékot érintő bármilyen formájú rasszista viselkedéssel szemben.

6. A játékvezetőknek meg kell állítaniuk, fel kell függeszteniük vagy le kell fújniuk a mérkőzést, amennyiben rasszista incidensek történnek. Az UEFA háromlépcsős irányelveit követve a mérkőzést először meg kell állítani, és nyilvános figyelmeztetést adni. Második lépcsőben a mérkőzés folytatását egy bizonyos időre fel kell függeszteni. Harmadik lépésként – a biztonsági felelősökkel történő egyeztetést követően – a mérkőzést véglegesen le kell fújni, amennyiben a rasszista viselkedés nem szűnt meg. Ilyen esetben a felelős csapat elveszíti a mérkőzést.

7. Ha bármelyik játékos vagy csapatvezető vétkesnek találtatik rasszista magatartása miatt, minimum tíz mérkőzésre el kell tiltani (vagy egy megfelelő időtartamra egyesületi képviselők esetén).

8. Ha egy egyesület vagy válogatott csapat szurkolói rasszista magatartást tanúsítanak, ezt szankcionálni kell (első elkövetésért) részleges stadionbezárással. A második elkövetést teljes stadionbezárással, valamint pénzbírsággal kell szankcionálni.

9. Arra kérjük a klubokat és a nemzeti szövetségeket, hogy figyelemfelkeltő programokat szervezzenek a rasszizmus ellen, és az UEFA tízpontos tervét teljes egészében hajtsák végre a rasszizmus elleni küzdelemben. A bármilyen rasszista viselkedés elleni fegyelmi szankciókat figyelemfelkeltő programoknak kell kísérniük, melyekben a rasszizmusellenes szervezetek segítséget nyújthatnak. Az oktatás nyújthat segítséget a problémák megoldásában mind a labdarúgás, mind pedig szélesebb társadalmi körben.

10. A rasszizmus elleni harcban a játékosoknak és edzőknek egyben vezetőknek is kell lenniük. Szólaljanak fel ellene – ez is része az önök labdarúgás iránti kötelezettségeinek!

11. Az UEFA és a tagszövetségei is teljes mértékben elkötelezik magukat e kemény szankciók és a figyelemfelhívó politika iránt. A labdarúgás vezetést is jelent, a pályán és a pályán kívül egyaránt. Az európai labdarúgás egységes a rasszizmus elleni harcban. Állítsuk meg a rasszizmust! Most!