Szügyig sáros bivalyok vontatnak gumirádlis kordékat. Farkasoknál is harciasabb pásztorkutyák robognak le egy domboldalon. Kipirult arcú, sísapkás atyafi feszít lován, láncfűrészt szorongatva a hóesésben, mint egy rohamra készülő lovag. Roham lesz is, csak éppen a halálra ítélt székely erdő ellen. Idős házaspár didereg nyakig betakarózva a hitvesi ágyban, az asszony fekete fejkendőben, a férfi fekete kucsmában, mintha még életükben felravatalozták volna magukat. Tamási Áron novellái és figurái elevenednek meg Váradi Péter Pál megrendítő fényképein, amelyek többet mutatnak, mint az „egyszerű” erdélyi zsánerképek, sötétebbek, mint a szikár dokumentumfotók: haláltánc pillanatai ezek, a múlófélben lévő – vagy már el is múlt – világ mozzanatai.
Az igazság jegyében – In memoriam László András
Előadásain nemzedékek nőttek fel, a mai magyar jobboldal előtérben lévő vagy háttérszereplői közül is számosan hallgatták, olvasták őt.