Pestisjárvány söpört végig a világon 1720-ban, 1820-ban kolerajárvány volt. Száz éve a spanyolnáthában többen haltak meg, mint az első világháborúban. A járvány, még ez utóbbi is sokkal kisebb hatást gyakorolt az emberiségre, mivel az akkori kommunikáció a jelenleginek a töredékét jelentette.
Az AIDS esetében volt egyfajta választási lehetőség. A szexet lehetett választani, vagy elkerülni. Volt védekezési lehetőség. A jelenlegi helyzet alapvetően más. Gazdag és szegény egyaránt megkaphatja. Nincs jelentősége a csekk-könyvnek, de van az életkornak.
Amikor a koronavírus elkezdett terjedni Kínában, az amerikaiak prognózisokat tettek közzé. Eszerint a vírusnak a világban 200 ezer fertőzöttje és 40 ezer halottja lesz. A világ ezeken a képtelenül magas számokon először csak mosolygott. Csakhogy a fertőzöttek száma mára már jóval meghaladta az 500 ezer főt, és a terjedésnek még csak az elején tartunk. A sajtó naponta beszámol a megbetegedett hírességekről, de nem számol be az ismeretlen halottak ezreiről.
Senki nem tudja, hogy ez a járvány mikor és hogyan fog véget érni. Milyen hatása lesz a világra és a globalizációra? Jelenleg mindenki azt mondja, hogy vége az eddigi világrendnek, és azok a tömeges elméletek, amelyek a globalizált, alapvetően liberális eszméken alapultak, a történelem süllyesztőjébe fognak kerülni. Vajon így lesz-e? Továbbra is 150 liter édesvízre lesz-e szükség egy kilogramm narancs megtermeléséhez Kaliforniában? Tömeges lesz-e a gyümölcsök szállítása repülőgéppel a világ egyik részéből a másikba? Vajon a mai ígéreteket követik-e valós cselekvések? És hogyan fognak átrendeződni a nagyhatalmak közötti erőviszonyok? Így marad-e
az USA előnye, Kína második és Oroszország harmadik helye?
Továbbra is az egekbe fog-e szökni az arany ára? Megkérdőjeleződik-e a dollár kulcsvalutaszerepe? Egyre több a kérdés, és egyre kevesebb a válasz.
Amikor a nagy-britanniai szakértők néhány nappal ezelőtt azt prognosztizálták, hogy ez a járvány mintegy 18 hónapig fog tartani, akkor az európai vezető politikusok azt válaszolták, hogy ennyit Európa lakossága nem fog kibírni.
Guterres ENSZ-főtitkár szerint „ez a vírus az egész emberiséget veszélyezteti”. A világ vezető hatalmai gazdaságmentő, gazdaságélénkítő csomagokat vezetnek be. Ezek még egymással sincsenek összhangban, és majd csak a válság után lehet eldönteni, hogy közülük melyek voltak sikeresek. Az államháztartás egyensúlya helyett prioritást kapott a gazdasági stabilitás, a munkahelyek megvédése, megőrzése. Németországban a kormánytájékoztatás egy részét Altmaier gazdasági miniszter angolul tartotta, hogy nyomatékossá tegye: meg fogják akadályozni a német tulajdonú cégek külföldi felvásárlásait.
Közös cél a vírus visszaszorítása, az időnyerés. A maszkok, védőruhák, lélegeztetőgépek, fertőtlenítőszerek mindenütt hiánycikké váltak.
A fejlett országok számára a legfontosabb beszállító Kína lett. A világ egyik legjobb klinikáján, a németországi Wolfsburgban a készletek egy hétre elegendőek. A hiánycikkek ára mindenütt drasztikusan megemelkedett.
A tőzsdék zuhanórepülésbe mentek, volt, ahol ez elérte a 40 százalékot. Az Egyesült Államok kétezermilliárd dolláros csomaggal próbálja meg élénkíteni a gazdaságát. Ez a történelem legnagyobb segélye. A javaslatot mindkét párt megszavazta. Az USA az egyik olyan ország, ahol a vírus a leg-gyorsabban terjed, és több államot is katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottak, elrendelték a kijárási tilalmat. A munkanélküliek száma néhány nap alatt hárommillió fővel emelkedett.
A német állam fokozatosan növeli a rendelkezésre bocsájtott összeget. 750 milliárd eurós csomagról beszél, amelyben benne van az öt fő alatti cégeknek nyújtandó kilencezer eurós támogatás ugyanúgy, ahogy az 50 ezer eurós támogatás a közepes cégeknek. Berlin vállalta, hogy 100 milliárd euróért felvásárolja a magáncégek részeit, hogy segítsen, de ezen összegekből nem lehet sem vezetői pluszjuttatásokat, sem osztalékot kifizetni. A német kormány javaslatait a parlamentben az AfD kivételével valamennyi ellenzéki párt is megszavazta. Az a német rendelkezés, hogy a válság hatására nem jöhetnek be a kelet- és közép-európai idénymunkások, már komolyabb ellenállásba ütközött. Ez csak a csehek számára 37 ezer fő otthon maradását jelentette. Érdekes fejlemény, hogy százezer lakosra a legtöbb megbetegedés Hamburgban jut, több mint hetven fő, ugyanakkor a volt NDK-s tartományokban a járvány mértéke messze elmarad a régi NSZK-s tartományokétól. Szászországban 28, Türingiában 21, Szász-Anhaltban 18, Brandenburgban 19, Mecklenburg-Előpomerániában 15 fő. Ennek okait is érdemes lesz majd a válság után megvizsgálni. Lehet ok a kisebb mobilitás, de lehet a migránsok jóval kisebb száma is. Ahová ugyanis a vendégmunkásokat hazaküldték, azokban az országokban a fertőzöttek száma ugrásszerűen megnövekedett.
A spanyol állam, tekintettel az ottani vészhelyzetre, a NATO egészségügyi támogatását kérte, mivel a madridi kormány egyedül képtelen megbirkózni a járvány következményeivel. Spanyolország, Olaszország és Franciaország európai uniós pénzügyi segítséget kért, amelyet Németország, Hollandia és Finnország elutasított. Nagy-Britanniában bevezették a szükségállapotot, és három hétre rendkívüli állapotot rendeltek el. Oroszország leállította valamennyi nemzetközi légi járatát, és nem is fogad külföldről gépeket. A legtöbb koronavírus-fertőzött Kína mellett Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Államokban és Németországban van.
A mostani válság egyik legfontosabb kérdése: meddig lesz a világ és ezen belül Európa bezárva, mit jelent ez az emberekre és a gazdaságra nézve, és biztos-e, hogy nincsen más alternatíva?
Konkrét politikai kérdés, hogyan hat a válság az ez év őszi amerikai elnökválasztásra. Képes lesz-e Trump fölényét megállítani? Eddig az USA-ban a gazdaság dübörgött, az elnök sikeresen tudta a vélt vagy valós amerikai érdekeket Kínával, Oroszországgal és Európával szemben érvényesíteni. Az amerikai átlagemberek jelentős része saját helyzetéből és érdekeiből kiindulva Trump mellett állt ki. Változik-e ez most, és az USA-t is elérő világválság hoz-e érdemi változást ebben a kérdésben? Mindenesetre a lefutottnak tekintett elnökválasztás sokkal nyíltabbá vált, és a tét óriási.
Németországban Merkel kihívói közül Merz koronavírus-fertőzéssel karanténba került. Szintén karanténba ment Merkel kancellár és Seehofer belügyminiszter is. Így a kormányban addig, amíg ez az állapot fennáll, Altmaier gazdasági és Scholz pénzügyminiszteré a főszerep. A korábban kancellári pozícióra vágyó Röttgen mindenfajta érdemi magyarázat nélkül visszalépett, így Merzcel vagy nélküle csak az észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnök, Laschet maradt. Helyettese az az egészségügyi miniszter, Spahn, aki évek óta Merkel ellenfele.
A harmadik világban a helyzet átláthatatlan, az egészségügyi rendszer az esetek jelentős részében messze elmarad a fejlett világétól. Eközben az Iszlám Állam azzal fenyegeti a Nyugatot, hogy a vírusjárványt kihasználva támadást indít Nyugat-Európában, az USA-ban vagy a világ más fejlett térségeiben.
A válság után – jóval nagyobb eséllyel, mint eddig – kétsebességes Európa jön, ahol a biztonság fontosabb lesz a szabadságnál.
