Vágj jó képet hozzá!

A világon viharos sebességgel terjednek el az arcfelismerő rendszerek. Ám itt is jogos az aggodalom: a hatalom, amely e rendszereket kezeli, még mélyebben befurakszik az emberek magánéletébe. A vezető kínai cégek – a Yitu, a CloudWalk és a SenseTime – már ma olyan rendszereket üzemeltetnek, amelyek képesek szinte százszázalékos biztonsággal egymilliárd(!) ember közül két másodperc alatt azonosítani egy személyt.

Pósa Tibor
2019. 05. 18. 16:33
The Wider Image: Uighur heartland transformed into security state
Térfigyelő kamerát építenek ki Kasgarban, az Ujgur Autonóm Tartományban. Határterületek Fotó: Thomas Peter Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Barcelonában az egyik bank megkezdte az arcfelismerő rendszerű pénzkiadó automaták üzembe helyezését. Az illető megáll egy pillanatra a gép előtt, amely az arcvonásaiból azonosítja a személyt, rögzíti, mely pénzintézetben van számlája, aki ezt követően beüti a kívánt összeget, felveszi a készpénzt, és megy is tovább.

Nálunk most kezd elterjedni a mobiltelefonos fizetés a különböző szolgáltatásokért, miközben Kínában a fenti elven már milliószámra működnek pénzfelvevő automaták. És nyilván az ilyen megoldások a kiskereskedelemben is villámgyorsan megszokottá válnak. Nem kell semmiféle bankkártya, nem kell az agyunkat erőltetni a hozzáillő PIN-kódokért: egyszerűen az arcunkkal fizetünk.

Bűnözők és gondozottak

A párizsi Stade de France-ban, a franciák nemzeti stadionjában nem kell azon meglepődni, ha a mellettünk ülő szurkolóért rendőrök jönnek. Ugyanis a biztonsági rendszer azonosított egy veszélyes zsebtolvajt. Ilyenkor azért nem árt megnézni, megvan-e mindenünk.

Hasonló eset történt a kínai Nancsangban, a hatóságok itt is bűnözőre vadásztak. Több mint egy éve volt már szökésben a gazdasági bűncselekményekért körözött Ao úr. A rendőrök tudták róla, hogy a helyi futballcsapat nagy szurkolója, és ki nem hagyná egyetlen hazai meccsüket sem. Ao úr kint is volt a következő összecsapáson, csak azt nem tudta, hogy a biztonsági szolgálat arcfelismerő kamerával végigpásztázta mind a hatvanezer nézőt, és kiszúrta őt. A kijáratnál már a rendőrök várták.

A tavalyi oroszországi futball-világbajnokság alatt a stadionokban elhelyezett arcfelismerő felvételek alapján sikerült azonosítani 180 bűnözőt, akiket rövid úton kivontak a forgalomból.

Az amerikai repülőterek 97 százalékán már működik ilyen rendszer. A hatóságok által veszélyes terroristaként számon tartott személyek után kutatnak: ha a rendszerükben tárolt arccal azonosságot mutat a gép, azonnal bekapcsol a vészjelző, és kezdetét veszi a rendőrségi akció a személy vagy esetleg személyek semlegesítésére.

A nizzai tavaszi fesztiválon az idén beüzemelték az arcfelismerő rendszert, hogy ne ismétlődhessen meg az a borzalmas merénylet, amikor 2016. július 14-én egy terrorista teherautójával behajtott az ünneplők közé, és több mint nyolcvan halálos áldozatot szedett.

De hogy ne csak ilyen krimibe illő jeleneteket hozzunk fel példaként, Újdelhiben szociális segítség keretében ez a technológia segített majd háromezer árvának „visszatalálnia” a gyermekotthonba. Az arcfelismerő képességgel ellátott utcai kamerák egyik alrendszerében bent vannak a 45 ezer állami gondozásban lévő adatai és fényképei. A hatóságoknak igazuk van abban, hogy a gyermekek ne a város amúgy sem csekély számú koldushadát gyarapítsák.

Ezeket a példákat hallva a jó szándékú emberek csak tapsolhatnak annak, hogy ez a rendszer már mindennapjaink része. Kényelem, pergő kiszolgálás, nagyobb biztonság, a bűnözők lekapcsolása, sőt társadalmi problémák megoldásában is segíthet az arcfelismerő rendszer. Mint azonban az utóbbi idők új és újabb technológiai vívmányai esetében, itt is felmerülnek kétségek.

Ki férhet hozzá az adatokhoz, amelyekre ez a technológia épül, ki ellenőrzi az egész rendszert? Ki garantálja azt, hogy bizalmas adatokkal nem fognak visszaélni? Vajon előzőleg hozzá kell-e járulni ahhoz, hogy olyan adatokat gyűjtsenek, amelyek révén bárki beazonosítható? Ne legyünk naivak, az informatika tökéletesen alkalmas rá, hogy a hatalom mindent tudjon rólunk, ráadásul azonnal. Csupán össze kell kapcsolni a különböző adatbázisokat.

Térfigyelő kamerát építenek ki Kasgarban, az Ujgur Autonóm Tartományban. Határterületek
Fotó: Reuters

„Egészségügyi” programok

Az arcfelismerő rendszer ezeknek a technológiáknak a tökéletesítése. Szakértők szerint nem is új vívmányról van szó, csupán most találkozott a három terület, amelyek szükségesek a gyors elterjedéshez: elegendő adat gyűlt össze a lakosságról, van lehetőség ennek (a felhőben való) korlátlan idejű és mennyiségű tárolására, a mesterséges intelligencia, a „tanuló gépek” elterjedésére, amelyek pillanatok alatt képesek milliónyi ábrázatból kiválasztani a megfelelőt.

Ahhoz, hogy biztosra menjünk, kell egy háromdimenziós felvétel a keresett személyről. Ha csak kétdimenziós van, az csökkenti a megbízhatóságot. A hatóságoknak van számos lehetőségük ilyen fotók begyűjtésére, például, ha új útlevelet rendelünk. De próbálkoznak magáncégek is, az egyik nagy amerikai közösségi háló olyan felvételeket kért követőitől, amelyek tíz év különbséggel készültek róluk. Az amerikai hatóságok a lakosság feléről, mintegy 160 millió emberről rendelkeznek ilyen felvételekkel. Ezeket önként és dalolva adták át. De ha szükséges, akkor hozzányúlhatnak a fényképes igazolványokhoz is, így jelentősen nagyobb merítéshez jutnak.

Kínában az elszakadáspárti, muzulmán ujgurok közt olyan „egészségügyi” programokat kezdtek el, amelyek során nemcsak ujjlenyomatot vesznek és fényképeket készítenek az emberekről, hanem DNS-mintát is csatolni kell a vizsgálathoz. A távol-keleti ország vezető helyet foglal el az arcfelismerő rendszerek fejlesztésében, mindenki Kínába jár tanulni, még a legnevesebb amerikai cégek is.

A közelmúltban a Finan­cial Times brit gazdasági napilap számolt be arról, hogy az amerikai óriásvállalat, a Microsoft együttműködik egy kínai állami egyetemmel, amely a kínai katonai fejlesztéseket ellenőrző hatóság alá tartozik. A kommunista párt utasítására egy év múlva teljes egészében üzemelnie kell az egész országban a „társadalmi kreditrendszernek”.

A lakosságot így akarják jó modorra tanítani, de azért ez alkalmas lesz másra is. Tavaly 170 millió kamerát szereltek fel, az idén és jövőre négyszázmillió kamerát fognak elhelyezni az országban, amelyek mindegyike alkalmas lesz arcfelismerésre. Ha valaki a kínai köztereken helytelenül viselkedik, például a járdára köp, vagy valamilyen közlekedési vétséget követ el, arról felvétel készül, pillanatok alatt kiderül az elkövető személye. Ha az illetőnek elfogytak a kreditpontjai, akkor nem számolhat semmiféle előnnyel a lakáskiutalásban, de még gyorsabb, kényelmesebb közlekedési járműre sem válthat jegyet.

A vezető kínai cégek – a Yitu, a CloudWalk és a SenseTime – már ma olyan rendszereket üzemeltetnek, amelyek képesek szinte százszázalékos biztonsággal egymilliárd (!) ember közül két másodperc alatt azonosítani egy személyt. Lehet szó egypetéjű ikrekről, akkor is garantálják az eredményt. A világon eddig mintegy 130 arcfelismerő rendszer létezik, amely negyven különböző cég terméke. A „találati biztonságuk” az utóbbi években rendkívül javult, de még nem érték el a tökéletes szintet. Nagyjából tíz éve a hibahatár öt százalék körül mozgott, mára ez lement 0,2 százalékra. Éveken belül ezek a rendszerek tökéletesen fognak működni.

Miben áll az emberi jogok védelmezőinek aggodalma ezekkel a rendszerekkel szemben? Hiszen az eddig is működő utcai képfelvételekre még rárak egy kicsit, mégpedig azt, hogy mindenki azonosítható lesz. Például Kínában már vannak olyan berendezések, amelyek azt követően, hogy valaki átszaladt a piroson, egy nagy LED-es táblán közzéteszik az „elkövető” fotóját és adatait.

Csak akkor van baj, amikor ugyanebben a kereszteződésben egyszer csak megjelennek egy Kína-szerte ismert üzletasszony adatai. Az történt ugyanis, hogy egy elhaladó buszon reklámként rajta volt a fényképe, és a mesterséges intelligencia ezt úgy fogta fel, hogy megsértette a közlekedési szabályokat. Nyilván erre nem gondoltak a fejlesztők.

Kivel, meddig beszélgettünk?

Az amerikai The New York Times napilapnak volt egy kísérlete, amely során egy parkban kihelyeztek kilenc órára ilyen rendszert. Elsőre semmi különös, emberek mennek és jönnek, körülbelül 2750 arcot azonosított a gép. Ám ha egy személyre szűrünk, akkor érdekes támpontokhoz jutunk hozzá. Például az is tudomásunkra jut, hogy az illető általában mely időpontokban szeli át a teret. Meddig tartózkodik a munkahelyén? Megáll-e a kávézóban egy szendvicsre, esetleg kivel találkozik ott? Mennyi ideig beszélgettek?

Ha nagyon érdeklődünk felőle, hogy miről, még kiváló minőségű hangfelvételt is lehet készíteni, ha előzőleg kiválasztjuk a célszemélyt. Csoportokat lehet ezzel az eszközzel ellenőrizni. Nem véletlen, hogy megnövekedett az erőskezű államok részéről az érdeklődés az új technológia iránt. Működtetésének költségei eltörpülnek egy egész napos rendőri követés és megfigyelés mellett, a megbízónak a New York-i

kilencórás kísérlet 60 dollárjába, alig 17 ezer forintjába került.

Sehol senki nem lehet biztonságban pont az eredetileg a biztonságot szolgáló gépektől. A tömegmegfigyelést mindenki díjazza, ám ha saját személyét érinti, fegyvertelennek érzi magát vele szemben. Különösen úgy, hogy kimondottan az arcfelismerő rendszerekre még sehol sincs szabályozás. Az Európai Unió szerint a tavaly nyáron életbe lépett internetes adatszabályozás elég erre az esetre is. Szakértők ezt vitatják.

Friss hír: A San Franciscó-i városi tanács betiltotta az arcfelismerő rendszerek használatát a helyi hatóságoknak, így a rendőrségnek is, a technológia bevezetését engedélyeztetni kell a városvezetésnél. Gyakran hibákat állapítottak meg: a sötét bőrűeket egy amerikai gyártású szoftver vagy tévesen, vagy egyáltalán nem azonosítja.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.