A mostani patthelyzet több szempontból is kínosan érinti Argentínát, amelynek korábban sikerült nagy nehezen kezelnie a 2001-es államcsőd után megörökölt adóssághalmazt, másrészt az elmúlt években több befektetővel is kétoldalú megállapodásokat kötött. A mostani válsághelyzet azonban sokkal súlyosabb az eddigieknél, mert a hónap végén lejáró, az adósságátütemezésben részt vevő befektetőket érintő 15 milliárd dollár mellett a két spekulatív alapnak is közel másfél milliárd dollárt kellene utalni, miközben a jegybanki tartalékok 27 milliárd dollárra apadtak. A csődközeli helyzettel és a bírósági döntéssel kapcsolatban megszólalt a Nemzetközi Valutaalap is, és arra figyelmeztetett, hogy a hasonló ítéletek alááshatják bármelyik bajba jutott állam adósságátütemezésének esélyeit a jövőben. Elemzők azt valószínűsítik, hogy a tárgyalások során a két alap kénytelen lesz belemenni abba, hogy lejáró kötvényeik helyett új államkötvényeket kapjanak, kérdés, milyen feltételekkel. Ha ugyanis az NML-lel és az Aureliusszal kivételt tesz Buenos Aires, akkor az adósságelengedésbe korábban beleegyező befektetők is jogosan kérhetnének kártalanítást. A The Economist táblázata szerint a vitatott bírósági döntés utáni percekben az ötéves, dollárban kibocsátott argentin kötvények hozama szárnyalni kezdett és közel 18 százalékot ért el, ami gyakorlatilag kitermelhetetlen kamatos kamatot jelent az országnak.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
