A gazdák tulajdonában lévő termőföld nemcsak termelőeszköz, hanem a fent említett pályázatokhoz akár saját erő is lehet, amennyiben a jogszabályi környezetet úgy alakítják – vélekednek megfigyelők. Emlékeztetnek arra, hogy ha a gazdálkodáshoz rendelkezésre álló tőkét egy gazda fejlesztés helyett földvásárlásra fordítja, romlik a versenyképessége. Az is igaz – teszik hozzá –, hogy a Magosz javaslata afféle előremenekülést is jelentene azoknak a gazdálkodóknak, akik jelenleg földet bérelnek, s a földalapú támogatás kvázi ellensúlyozza számukra a bérleti díjat. A támogatás 2020 után megszűnhet, a bérelt földön gazdálkodónak a haszonbérleti díj már a tényleges üzemi költségeit tetézi, ami nagyban befolyásolhatja a nyereségességet. Ez a borús forgatókönyv a magyar gazdákat eddig nem ösztönözte eléggé a földvásárlásra. A pályázati pénzek elnyerési lehetősége egy jó hitelprogrammal megfejelve azonban már akár elég motivációs erőt adhat számukra ahhoz, hogy a földtulajdont részesítsék előnyben a földbérleti szerződések helyett. Más kérdés, hogy a bankok számára is elfogadható konstrukcióval kell előállni – szakértők szerint ez még akkor is igaz, ha az állami bankok gyarapodásával a kormány „házon belül is” megoldhatja a kedvezményes finanszírozást. Ez esetben azonban biztosan drágább lenne az ügylet, ráadásul a termőföldet a bankok fedezetként nem igazán fogadják el, így az állami garanciavállalás elkerülhetetlen lenne – szögezik le a szakértők.
A szocialisták féltik a vagyont. Az MSZP a Magosz javaslatával kapcsolatban arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy mondja ki: nem adják „haverjaik” tulajdonába a most még csak bérelt földeket, nem osztják szét egymás közt „Magyarország legértékesebb vagyonát” – közölte Gőgös Zoltán, a párt elnökhelyettese. Szerinte ez azt jelentené, hogy „a magyar földeket örökre megkapnák a mészároslőrincek, a magoszos haverok, a fideszes benzinkutasok, masszőrök, ügyvédek, műkörmösök és egyéb kormányzati csókosok”.
