Nem tudom, ki hogy van a felejtéssel, de én nem az emlékezés ellentétének látom, hanem inkább emlékeink őrzési módjának. Mindazt, ami történik velünk, a múló idő rögtön kezelésbe veszi. Emlékeinket lágyan csöpögteti a semmibe. Ha nem volna felejtés, nem volna mélysége semminek, ami történik velünk. Emlékeink élete ugyanúgy az elfelejtődésbe van beletartva, ahogy az emberélet a halál lehetőségébe. Sötét háttér előtt minden fontosabb, mélyebb, metafizikusabb. Így járkálj itt, az élet kismarosi halálterében, barátom, ha erre visz utad, és ha van szíved hozzá, hogy egy kicsit fájlald.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: A szerző felvétele)
Merítő
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!