Az erdélyi magyar gyerekeknek meg kell tanulniuk románul

A Kisebbségi Monitor 2020 című kutatást a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet végezte reprezentatív mintán. A kutatás eredményeit Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás kolozsvári kisebbségkutatók ismertették szerda délután Kolozsváron tartott sajtótájékoztatójukon.

Csíkszereda, 2019. június 18. Kislány az Erdélyi Magyar Néppárt tüntetésén Csíkszeredában, a Hargita megyei prefektusi hivatal épülete elõtt 2019. június 18-án. A demonstráción az úzvölgyi katonatemetõ államosításának leállítását, a sírkert eredeti állapotának helyreállítását és Hargita megye prefektusának lemondását, vagy leváltását követelték. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

Amint Toró Tibor elmondta: a megkérdezettek 69 százaléka nagyon fontosnak, 22 százaléka pedig fontosnak tartotta, hogy a gyermekek jól megtanuljanak románul, és csupán 1-1 százalék gondolta, hogy ez nem fontos, vagy egyáltalán nem fontos. Ennek ellenére a megkérdezettek magukévá tették azt a – román társadalomban széles körben elterjedt – hamis sztereotípiát, hogy „sok magyar nem is akar megtanulni románul”.

Ezzel a megállapítással ugyanis 34 százalékuk teljes mértékben, további 13 százalékuk pedig nagy mértékben egyetértett, de a kijelentést nem magára, hanem másokra vonatkoztatta – olvasható a beol.hu cikkében.

Az erdélyi magyarságra reprezentatív mintán júniusban elvégzett telefonos felmérés során a megkérdezettek 22 százaléka vélte úgy, hogy tökéletesen vagy anyanyelvi szinten beszéli a román nyelvet, további 33 százalék úgy ítélte meg, hogy jól, de érezhető akcentussal beszél románul, 29 százalék válaszolta, hogy az esetek többségében meg tudja értetni magát román nyelven és 16 százalék, hogy nehézségekkel vagy egyáltalán nem beszél románul.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a román nyelv jelentős frusztrációk tárgya sokak számára. A válaszolók 22 százaléka szorong, ha románul kell beszélnie, és csupán 53 százalék azok aránya, akikre ez egyáltalán nem jellemző.

Amint Kiss Tamás kitért rá: a felmérés azt mutatta, hogy az erdélyi magyaroknak lesújtó véleményük van általában a román oktatási rendszerről, a magyar nyelvű oktatást viszont lényegesen pozitívabban értékelik. Hozzátette: míg a politikai elitben elterjedt az a nézet, hogy a magyar nyelvű oktatás színvonala lemaradt a román nyelvűtől, ezt a nézetet a számok nem igazolják. A magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá, sőt a magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.

Kiss Tamás elmondta: a felnőttkorú magyarok 67 százaléka érzi diszkriminatívnak, míg 28 százaléka igazságosnak, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amit a román anyanyelvűekkel szemben.

A szociológus kitért arra, hogy a román érettségi nyilvánvalóan diszkriminatív voltát az erdélyi magyar politikai elit egyáltalán nem tematizálja.

A válaszadók kétharmada szerint a jelenlegi romániai oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a gyermekek megtanuljanak románul. Mintegy 40 százalékuk szerint a román nyelvtudás megszerzése érdekében az is elfogadható lenne, hogy bizonyos tárgyakat románul tanuljanak.

Amint Kiss Tamás megjegyezte a román nyelvtudással kapcsolatos aggodalmakkal függ össze, hogy az erdélyi magyarok a román és magyar oktatás utóbbi évtizedekben történt „párhuzamosodását”, az önálló magyar intézmények létrehozását sem helyeslik. Az önálló magyar iskolákhoz a marginalizálódás veszélyét társítják.