Fertőző baktériumokat terjesztenek a madarak Ausztráliában

Kutatók szerint a baktérium egyebek között húgyúti fertőzést és vérmérgezést okozhat az embernél.

Forrás: pexels

A városi lakossághoz közel élő madarak az eddig véltnél jóval nagyobb arányban hordozói egy gyógyszerrezisztens baktériumnak Ausztráliában – állapították meg a kutatók.

A Murdoch Egyetem szakemberei sirály-, pingvin- és galambpopulációknál is kimutatták a kólibaktériumot (Escherichia coli), amelynek bizonyos törzsei ártalmasak lehetnek az emberre.

A kutatók a vizsgált sirályok felénél kimutatták az E. colit, míg korábban úgy vélték, hogy minden tíz madárból csupán kettő hordozza a baktériumot.

A kutatók szerint a baktérium egyebek között húgyúti fertőzést és vérmérgezést okozhat az embernél, és a vadállatokban való jelenléte tovább csökkenti az antibiotikumok hatékonyságát.

A szakemberek úgy vélik, hogy a sirályok az emberi ürülékkel érintkezve kerülnek kapcsolatba a baktériummal, amely azután visszajuthat az emberhez, vagy átkerülhet a haszonállatokra, házi kedvencekre.

Nem tudjuk pontosan, hogy a madarak miként kerülnek kapcsolatba a baktériummal, de úgy véljük, hogy a szeméttelepeknek, különösen a pelenkák, tisztasági betétek és egyéb ilyen jellegű hulladékok miatt, köze lehet a dologhoz, mivel a sirályok rendszeresen portyáznak ezeken a területeken – mondta Sam Abraham, az egyetem kutatója.

Fotó: pexels

A sirályok ezután szétterjesztik a kórokozót a többi madárfaj között, így lehetséges, hogy a pingvinek és a galambok is hordozókká válnak, annak ellenére, hogy ezek a madarak egyébként teljesen más életmódot folytatnak és nem kutatnak élelem után a szemétben, ahogy azt a sirályok teszik – tette hozzá a kutató.

A szakemberek a népszerű turistacélpontnak számító Penguin Islanden élő madarakra fókuszálták a tanulmányukat.

Apró madár döntötte meg a folyamatos repülés világrekordját

Ennek az apró madárnak pontosan olyan a testalkata, mint egy sugárhajtású vadászgépnek. Talán ennek is köszönheti, hogy könnyedén elrepül Alaszkától Új-Zélandig, megállás nélkül megtéve 12 ezer kilométert. Ezzel a kis goda új világrekordot állított fel.

A feljegyzések szerint a faj egyik egyede szeptember 16-án indult útnak Alaszka délnyugati részéről, majd 11 nappal később már meg is érkezett az Auckland közelében fekvő öbölbe. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy az állat mintegy 55 kilométeres óránkénti átlagsebességgel repült.

A tudósok a hím madarat a lábára felhelyezett színes gyűrűk alapján 4BBRW néven ismerik, és az egyike volt azok a példányoknak, amelyek együtt repültek el az alaszkai iszapos területről, ahol két hónapig kagylóval és férgekkel táplálkoztak.

Innen az Aleut-szigetek felé vették az irányt, majd a Csendes-óceán felé tartottak. A szakemberek szerint az útjuk az erős keleti szél miatt hosszabbá vált, amely Ausztrália felé terelte a csapatot.

A műhold 12 854 kilométeres „pont-pont„ repülést rögzített, ám a tudósok úgy vélik, hogy a kerekítési hibákat figyelembe véve a madár 12 200 kilométert tehetett meg. Az eddigi leghosszabb, madár által megtett, 11 680 kilométeres repülést még 2007-ben rögzítették.

Úgy tűnik, hogy ezek az apró madarak képesek valahogy beazonosítani, hogy aktuálisan merre repülnek a világban– mondta Dr. Jesse Conklin, a madarak repülési útvonalait tanulmányozó kutató a The Guardian online portálnak. – Nem igazán tudjuk megmagyarázni a dolgot, de talán van egy „fedélzeti térképük”.