Üzenetküldés az internet előtt – a régi levelezőlapok világa

Bélyeg alá rejtett titkos vallomások, csóküzenetek, utazásokról küldött városképek – igen gazdag a képeslap immár 150 esztendős története. Dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-történész, muzeológus most megjelent könyvében sok érdekeset elárul a képes levelezőlapról – írja a szabadfold.hu.

Száz éve, 1916 karácsonyán sem feledkezhettek meg az újjászületésről a hóban toporgó katonák, ahhoz túlságosan sok halál volt már a hátuk mögött: túl voltak a Bruszilov-gőzhengeren, a 9. isonzói csatán és a románok erdélyi betörésén, meghalt I. Ferenc József – és még két éve maradt a történelmi Magyarországnak

Az akkori Magyarországon 1884-ben kiadott első darabok Nagyszeben látképét és városrészleteit ábrázolták. Jó évtizeddel később, az államalapítás ezredik évfordulóján az ünnepségek lázba hozták a magyarokat, ebből az alkalomból a Magyar Posta 32 darabos képeslapsorozatot adott ki: a budapesti látképek mellett hazánk tájait és történelmünk fontos jeleneteit is megörökítették.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A képes levelezőlapok világa

Megmaradtak, mert a hölgyek előszeretettel őrizték meg a nekik küldött lapokat.

Elöljáróban a képeslap közvetlen elődjéről, a levelezőlapról érdemes néhány szót ejteni, a képeslap ugyanis kétségtelenül a postai levelezőlap közvetlen leszármazottja. 1865-ben a német postakongresszuson merült fel a boríték nélküli nyílt lapon történő levelezés gondolata. Az első ilyen levelezőlapnak az osztrák–magyar „Correspondenz Karte”-t tekinthetjük, amely 1869. november 1-jétől magyarul „levelezési lap” néven került forgalomba. A levél 5 krajcáros díjszabása helyett csak 2 krajcár volt a levelezési lap postai díja.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.