„Sokat el kell venni egy képből, hogy ne legyen üres” – Egry József élete

Egry József egyike a leghíresebb magyar festőknek. Nagyon szegény családból származott, gyermekkorától festő akart lenni, és nagyon sokat kellett küzdenie az elismerésért – írja a likebalaton.hu.

Egry József - Aranykapu, 1943-44. Forrás: LIKEBALATON.HU / GÖCSEJI MÚZEUM

Tehetsége már az 1900-as években kitűnt: festők mellett inaskodott, járt a Mintarajziskolába, majd Nágel József kereskedő karolta fel, Korcsek János arcképfestő pedig beavatta a festészet rejtelmeibe. A kis zalai napszámos művész-zsenit hamarosan felfedezte Lyka Károly művészettörténész. Így juthatott el Párizsba.

Hazatérte után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lett, s leginkább a szegénysorsú, munkájukat végző embereket festette.

1912-től egy esztendeig Belgiumban alkothatott, közeli kapcsolatba kerülve a tengeri kikötők világával. Festményein megmaradt a szegény-ember ábrázolás és fel-feltűntek a bibliai motívumok.

Egry József – Táj fákkal, 1913.
Fotó: LIKEBALATON.HU / GÖCSEJI MÚZEUM

Az első világháború idején segédszolgálatosnak rendelték be Nagykanizsára. Egy súlyos tüdőgyulladás miatt hamarosan a badacsonyi Vöröskereszt kórházba került. Itt ismerte meg a Balatont és szerelmét, Pauler Juliskát.

Egry később leszerelt, és Juliska keszthelyi házába költöztek. Nyaranta a badacsonytomaji présház adott menedéket számukra.

Egry képei, stílusa, színei megváltoztak: a piktor „hazatalált”. Innentől kezdve mindent tudni akart a Balatonról, de leginkább a nap és fény változásairól, árnyalatairól. Művészetén tetten érhető ez a rátalálás: a korai Balaton képei még konkretizálható tájképek, később egyre inkább egyfajta lebegés, kontúr nélküli hangulatok láthatók. Olyan atmoszféra, amire csak Egry József volt képes sajátos olajpasztell technikájával.

Egry József – Aranykapu, 1943-44.
Fotó: LIKEBALATON.HU / GÖCSEJI MÚZEUM

Megteremtette azt az egyedi balatoni festészetet, amihez idővel bibliai témák társultak: Keresztelő Szent János, Szent Kristóf alakja tűnt fel a tavi képeken. Ebben az időszakban megsokasodtak napba és vízre néző önarcképei.

Az ifjúkori nyomor nem múlt el nyom nélkül, tüdőbaja egyre súlyosbodott, s anyagilag sem tudtak megerősödni Juliskával. Olykor a szintén Badacsonyban élő és alkotó Tatay Sándor segített nekik tűzifához jutni.

Egry József – Badacsonyi hegy, 1916.
Fotó: LIKEBALATON.HU / GÖCSEJI MÚZEUM

A ’30-as évek végére megváltak keszthelyi és badacsonyi házuktól is. Egry hol a Tátrában, hol Szicíliában keresett gyógyulást. A ’40-es évek elején sorra következtek az európai kiállítások, kicsit megerősödtek anyagilag,

1939-ben műterem-ház építésébe kezdtek Badacsonyban. De a csapások továbbra sem kímélték: 1944-ben Budapesten bérelt műterme hetven képével semmisült meg. 1945 után számos kitüntetést kapott, ám mindez személyiségén nem változtatott. Egyre nagyobb teret kaphatott volna, 1949-ben képeivel nyílt meg a keszthelyi Balatoni Múzeum.

Egry József – Napsütéses Balatonon
Fotó: LIKEBALATON.HU / GÖCSEJI MÚZEUM

1951 június 19-én hunyt el, utolsó festményét félbe hagyta. Ezen egy csónakban ülő emberalak evez, úgy, mintha kilépne a képből. Egry Józsefet 1951 nyarán alig tíz ember kísérte utolsó útjára, Badacsonyban. Síremlékének domborművét – Vízrenéző címmel – később Borsos Miklós szobrászművész készítette el, badacsonyi bazaltból. 1973-ban egykori műteremlakásából – a hegy lábánál – ma is látogatható Emlékmúzeum lett.

Az eredeti cikket ITT tekintheti meg.

A Balaton egyik legnagyobb festőművésze: Udvardi Erzsébet

Udvardi Erzsébet egyike a Balaton legnagyobb festőművészeinek. Unokahúga, Udvardi Anna álma, hogy a festőnő egykori alkotóműhelyében emlékház nyílhasson. Udvardi Annával terveiről, az értékes hagyaték kezeléséről, a nagy életmű gondozásáról Kovács Emőke beszélgetett – írja a likebalaton.hu.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.