Ezek voltak az év legizgalmasabb dinoszaurusz felfedezései

A dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtt kihaltak, de még mindig tanuljuk a titkaikat. Most megmutatjuk az idei év legizgalmasabb dinoszaurusz felfedezéseit, köztük újonnan leírt fajokat, a puha héjú dinoszaurusz tojások elemzését, de eláruljuk azt is, hogy nem minden őshüllő az, aminek látszik – írja az Origó.

A kép illusztráció Forrás: Pexels

A tudósok már évek óta abban a hitben éltek, hogy a Spinosaurus tudott úszni, ám ennek a bizonyítására eddig kevés értékes kövületet találtak. A legteljesebb példányt a szövetségesek pusztították el a Németország elleni bombatámadásában a második világháború alatt.

A szakemberek Marokkó délkeleti részén is felfedeztek megkövesedett spinosaurus-farokcsontokat, amelyek elemzése segített jobban megismerni a leghosszabb testű húsevő dinoszaurusz külsejét, életmódját és képességeit.

Ahogy arra az idén áprilisban, a Nature tudományos szaklapban publikált tanulmány rámutatott: az állat farka széles és lapátszerű volt, ami tökéletes egyveleg ahhoz, hogy jó úszó lehessen.

Ez a felfedezés a szög annak az elképzelésnek a képzeletbeli koporsójában, amely szerint a nem madár dinoszauruszok élettere a szárazföldre korlátozódott – mondta a Detroit Mercy Egyetem paleontológusa, a tanulmányt vezető Nizar Ibrahim, aki szerint a kréta időszakban élt Spinosaurus nagyon specializált farokkal rendelkezett. – Ez a dinoszaurusz igazi szörnyetegként üldözte a zsákmányát a vízben, és valószínűleg nemcsak a sekély vizekben állt arra várva, hogy a halak elússzanak arra, hogy lecsapjon rájuk.

Hozzátette: úgy vélik, hogy „ez a mostani felfedezés forradalmasítja a dinoszauruszok biológiájával kapcsolatos ismereteinket.„

A legjobban megőrződött dinoszaurusz gyomor

Kihívást jelent a tudomány számára pontosan megállapítani, hogy vajon mit ehettek a növényevő dinoszauruszok. A levelek és más növényi anyagok ugyanis nem fosszilizálódnak jól, ráadásul ha az ősi szerves anyagok mégis megmaradnak, akkor is nehéz kijelenteni, hogy a dinoszaurusz megette-e azt, vagy a két megkövesedett dolog került egymás mellé véletlenül.

A jól megőrzött emésztőrendszerrel rendelkező nodosaurus kövület felfedezése segített rávilágítani erre a rejtélyre idén áprilisban.

A kréta korszakban, mintegy 112 millió évvel ezelőtt élt őslény maradványainak vizsgálata egyedülálló betekintést engedett a tudósoknak egy dinoszaurusz táplálkozásába, mivel sikerült elemezni a gyomrában talált maradványokat.

A Royal Society Open Science tudományos szaklap júniusi tanulmánya szerint a páncélos Borealopelta markmitchelli névre keresztelt nodosaurus étrendjét illetően válogatósnak bizonyult.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

A tudósok szerint az utolsó vacsorája minden bizonnyal páfrányból állt, ám mint kiderült, csak bizonyos típusú páfrányokat volt hajlandó elfogyasztani és nyilvánvalóan a leveleket részesítette előnyben a szárak és gallyak helyett.

A dinoszaurusz gyomrában emellett még néhány tucat gasztrolitot (más néven gyomorkövet) is találtak, amelyet bizonyos állatok, köztük madarak és krokodilok azért nyelnek le, hogy elősegítsék az emésztésüket.

Az Alberta tartományban előkerült növényevő dinoszaurusz gyomortartalma olyan jó állapotban maradt fenn, amihez foghatót eddig nem találtak a paleontológusok.

Az eddig talált legépebb titanoszaurusz embrióra bukkantak

Patagóniában találták idén augusztusban a kutatók azt a krétakorból származó embriót, amely mintegy 80 millió éves lehet. Az apró óriásként” aposztrofált dinóembrió az inkubációs időszakának négyötödénél tarthatott a fejlődésben.

A Current Biology folyóiratban publikált tanulmány szerint mielőtt a hosszú nyakú titanoszaurusz dinoszauruszok hatalmas méretűvé nőttek, jellegzetes vonásokkal rendelkeztek.

A kutatók nem tudták teljes pontossággal megállapítani, hogy a fosszilis embrió melyik fajhoz tartozhatFORRÁS: KUNDRAT ET AL. /CURRENT BIOLOGY

A képalkotó vizsgálatok után kiderült, hogy az embrió orrából egy kis szarv nyúlt ki, amelyet felnőttkorára az állat valószínűleg elveszített.

Az arcból kiálló szarv feltehetően abban segíthetett, hogy a dinoszaurusz kibújhasson a tojásból, de elképzelhető, hogy más funkciót is betölthetett, például védekezésre vagy élelemszerzésre használta az őslény – mondta Martin Kundrat paleobiológus, a szlovák Pavol Jozef Safarik Egyetemen működő interdiszciplinális biológiai tanulmányok központjának tudósa.

A titanoszauruszokat a növényevő szauropodák egy csoportjába sorolják, amelyek legnagyobb példányai akár 35 méter hosszúra is megnőttek.

Lágy héjú tojás került elő

Az első dinoszaurusz tojásoknak puha héja lehetett. Legalábbis ez derült ki abból a felfedezésből, amit a Nature tudományos szaklapban publikáltak júniusban.

A 68 millió éves, futball nagyságú tojás az eddigi legnagyobb puha héjú tojás, és egyben a valaha felfedezett második legnagyobb tojás a világon.

A tudósok szerint egy moszaszauruszhoz, egy „tengeri szörnyeteghez„ tartozhat, amely a dinoszauruszok korában élt.

Nem ismerünk ilyen tojást

– mondta Julia Clarke, az Austini Texasi Egyetem gerinces őslénytan professzora. – Ez a tojás mind méretében, mind szerkezetében kivételes.

Az újdonsült tojást Antarcticoolithus bradyi néven emlegetnek és kitágítja azokat a határokat, amelyekben a kutatók eddig gondolkodtak: a vékony tojáshéjnak még pórusai sincsenek.

Leginkább a gyíkok és kígyók petéihez hasonlít, de valójában ezeknek az állatoknak az egyik óriási rokonától származhat.

A teljes cikket ITT érheti el.