A Lappföldtől a Szaharáig
Susanne Akesson és Giuseppe Bianco a svéd Lund Egyetem kutatói kimutatták, hogy a sarlósfecske átlagban napi 570 kilométert repül, de a leggyorsabb madár 832 kilométert tett meg egyetlen nap alatt. A sarlósfecskék rovarokkal táplálkoznak, és erre repülés közben is képesek, ami lehetővé teszi, hogy összességében körülbelül tíz hónapot töltsenek a levegőben az év során.
A különleges kis madarak testtömegüknek és a repülés közbeni evésnek köszönhetően nagyon nagy vándorlási sebességre képesek. Amíg más madaraknak szükségük van némi talajon eltöltött időre ahhoz, hogy táplálkozzanak repülés előtt,
addig a sarlósfecske erre repülés közben is képes.
Akesson és Bianco geolokátorokat használtak, hogy nyomon kövessék a sarlósfecskék migrációs mintázatát. A megfigyelt sarlósfecskék Lappföldön, Svédország északi vidékén szaporodnak és a Szahara déli területeire vándorolnak. Minden évben augusztus közepén hagyják el Lappföldet, és május végén térnek vissza északra.
A sarlósfecskék (Apus apus) időzítik hosszútávú repülésüket, hogy elkapják a legjobb szelet
Fotó: Flickr
A kedvező hátszélhez igazítják a vándorlásukat
A kutató páros 19 sarlósfecskét követett nyomon ősszel, amikor a vándorlás 20 repüléses és 22 útmegszakításos napból ált átlagban, 20 sarlósfecskét pedig tavasszal figyeltek meg, amikor ugyanez 15 utazós napból továbbá 5 útmegszakításos napból áll.
Tavasszal esélyes leginkább, hogy a repüléshez jó hátszelet találjanak, különösen nagy magasságban.
Tavasszal az is lerövidíti a vándorlási időt az őszihez képest, hogy ilyenkor könnyebb rovarokat találni.
A kutatók analizálták az időjárási kondíciókat a vándorlás útvonala mentén, ami azt mutatta, hogy a madarak ahhoz időzítik a hosszú távú repülésüket, hogy kifogják a legjobb szelet. Nem világos, hogyan csinálják ezt, de korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy szenzitívek a légnyomás változásaira.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
