időjárás 2°C Hedvig 2021. October 17.
logo

Ez az oka, hogy ritkán látott jégkorszaki hideggel közelít az idei tél

Forrás: ORIGO
2021.09.22. 09:01 2021.09.22. 12:26
Ez az oka, hogy ritkán látott jégkorszaki hideggel közelít az idei tél

Bár a hosszú távú meteorológiai előrejelzésekben sok bizonytalansági tényező akad a légkörben lejátszódó folyamatok gyors változása miatt, de vannak olyan légkörfizikai jelenségek, amelyeknek jól megjósolhatók a következményei. Ilyen jelenségnek számít a sztratoszféra felmelegedése is az Arktisz felett – olvasható az Origó cikkében.

A poláris légörvény a sztratoszférából terjed át az alsóbb légrétegekre

Az idei tél jóval keményebb lesz a szokásosnál Észak-Amerika és Európa térségében a 2021–2022-es téli időszakra vonatkozó modellszámítások szerint. Ennek az az oka, hogy igen nagy a valószínűsége az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés jelenségének – állítja a Severe Waether Europe szakportál elemzése. A hirtelen sztartoszférikus felmelegedés (Sudden Stratospheric Warming, SSW) miatt az előrejelzések szerint január elejétől jelentősen meggyengül a poláris légörvény, aminek komoly kihatása lesz Európa téli időjárására.

A légkör legalsó és legsűrűbb rétegét, a felszíntől nagyjából 10 és 15 kilométeres magasságig húzódó troposzférát

a légréteg hőmérsékletének folyamatos csökkenése jellemzi, ezer méterenként átlagosan 6,4 Celsius-fokkal.

A troposzféra legfelső, 12 kilométer körüli magasságban húzódó rétegét, illetve a troposzféra és a sztratoszféra közötti átmeneti övezetet, a tropopauzát már a mínusz 52–54 Celsius-fok körüli hőmérséklet jellemzi.

(A troposzféra a pólusok felett a legvékonyabb, átlagosan nyolc-tíz kilométerrel, a trópusi övben pedig a legvastagabb, ahol a 15–18 kilométert is elérheti a vastagsága.) A troposzféra felett húzódó és ötven kilométeres magasságig terjedő sztratoszférát ezzel szemben viszont az jellemzi, hogy felfelé haladva fokozatosan emelkedik a hőmérséklete.

Az Északi-sarkvidék felett minden évben kialakuló nagy, poláris légörvény a sztratoszférát és a troposzférát is egyaránt érinti.

Ha széttöredezik a sarki légörvény, brutális hideg áraszthatja el a kontinenst

A teljes poláris légörvény általában novemberre alakul ki az északi féltekén, a napsugárzás intenzitásának fokozatos csökkenése miatt. Az alacsonyan beeső napsugarak egyre kevésbé képesek felmelegíteni az Arktisz feletti ózonréteget, ami miatt novembertől a sztratoszféra sarkvidék feletti zónája is fokozatosan lehűl.

Viszont az alacsonyabb szélességi körökön az ózonréteg hőelnyelő hatása továbbra is melegen tartja a sztratoszférát, így egyre jelentősebb hőmérsékleti különbség keletkezik a sarkvidéki zóna, valamint a mérsékelt-szubtrópusi öv légtömegei között. Ennek hatására a hideg és az enyhe terület határán egy  markáns és önmagába záródó légáramlás, a poláris légörvény jön létre.

A téli időszakban, a sarkvidéki éjszaka beköszöntével a troposzféra alsó rétegeiben is egyre alacsonyabbá válik a hőmérséklet, a sztratoszférában kialakuló poláris örvény mintegy lenyúlik a troposzférába.

A két légréteg szoros kölcsönhatásban áll egymással, ami bonyolult meteorológiai folyamatokat eredményez.

Ha a troposzférában erős a poláris légörvény, akkor ez megakadályozza, hogy a nagyon hideg sarkvidéki levegő szétáramoljon az alacsonyabb szélességi körök felé. Ha viszont a poláris légörvény meggyengül, kemény hideg áraszthatja el a sarkvidéktől sokkal délebbre fekvő területeket.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Flickr

A felmelegedés hideg teleket is hozhat

Idén februárban az amerikai Texas államban százhetvenen meghaltak és több millióan áram nélkül maradtak az extrém időjárás miatt: húsz Celsius-fokkal volt hidegebb a szokásosnál. A Science folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a jelenség egyértelműen a globális hőmérséklet-emelkedés következménye.