Az elmúlt négy évtized műholdas mérései kimutatták, hogy a globális hőmérséklet emelkedése jelentősen hat az Északi-sarkvidék klímájára. A térségben a felmelegedés kétszerese a világ többi részén mért változásnak, ennek egyik nyilvánvaló jele a sarki jég gyors nyári zsugorodása. Ugyanakkor a melegedés nemcsak a jeget olvasztja, hanem megváltoztatja a poláris örvénynek nevezett légköri rendszert. Ez az örvény a jeges levegőt az Északi-sarkvidék területére zárja.
A folyamatosan melegedő levegő azonban meggyengíti ezt a légörvényt, ami emiatt megnyúlik, és gyakorta dél felé áramlik a sarkvidéki jeges levegő.
(Ezek az események egyre gyakoribbak a műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta.) Ennek a megnyúlásnak lett a következménye a februári texasi katasztrófa. A megfigyeléseken és modelleken alapuló eredmények egyértelmű kapcsolatot mutatnak az Északi-sarkvidék éghajlatváltozása, valamint a sarki örvény megnyúlása között. A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a szélsőséges téli időjárási események növekedése az Egyesült Államok egyes részein az Északi-sark felmelegedésével van összefüggésben.
A felmelegedés miatt egyes helyeken – Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában – a jövőben a szokásosnál hidegebb telekre számíthatunk.
