Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

A BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában – olvasható az Origó cikkében.

Pine Bunting (Emberiza leucocephalos) Fotó: Imran Shah

Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) – írja a The Guardian.

Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544, Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület többezernyi szakértője és önkéntese végzett. A 2019-ben gyűjtött adatokon alapuló eredmények a Természetvédelmi Világszervezet vörös listájának kategóriáit és kritériumait alkalmazták. Legutóbb 2015-ben adták ki a jelentést.

Európában a madarak 13 százalékát fenyegeti a kihalás, további hat százalékuk mérsékelten fenyegetett. Egy faj regionálisan kihaltnak számít, ha minimum öt éven át egyszer sem látták a kontinensen.

Az eredmények riasztóak, de nem vagyunk meglepve

– mondta Anna Staneva, a BirdLife Európa és Közép-Ázsia vezetője.

A három korábbi, 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben kiadott vörös lista összehasonlításából kitűnik, hogy a csökkenés folytatódik. 1980 óta milliónyi megfigyelést végeztek a témában.

Kifutunk az időből, az óra ketyeg. Nem akarjuk látni a drámai változásokat, amelyek a következő 5-10 évben bekövetkeznek

– mondta Staneva.

Az élőhelyek eltűnése, az intenzívebbé váló mezőgazdaság, a források túlzó kihasználása, a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlat okozza a csökkenést, amelyet a klímaválság gyorsít fel.

Ez rendszerszintű fenyegetés, ami szoros kapcsolatban van azzal, ahogy a társadalmunk működik és ahogyan használjuk forrásainkat. Annak a jele, hogy valami komolyan rosszul működik. Meg kell változtatnunk az életmódunkat, ez a kulcsüzenete az eredményeinknek

– emelte ki a szakértő.

Jó hírekkel is szolgál azonban a jelentés. Két fajról, a sztyeppi liléről (Charadrius asiaticus) és a sivatagi poszátáról (Curruca nana) 2015-ben úgy vélték, kihalt, ám azóta ismét megjelent Európában. A bölömbika, az Azori-szigeteki süvöltő és a fakókeselyű esetében a populációk megmentésére tett intézkedések működni látszanak. Bizonyos ragadozók, mint például a vörös kánya állománya is növekedett a rovarirtók betiltása és a jogi védelem hatására.

Néhány faj profitál is a melegebb klímából. A nagy goda például a sebezhetőből a nem fenyegetett kategóriába került 2015 óta. Mivel az európai populáció 47 százaléka Izlandon él, megmenekülésük a megnövekedett tavaszi hőmérséklet számlájára írható.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Pexels